Ez fájt! Az UEFA jól kibabrált Szoboszlaiékkal
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Nem teszik kötelezővé a labdarúgás tanítását a teljes közoktatásban, az EMMI által előterjesztett kerettanterv bevezetése opcionális az intézmények számára, 30 másik választható tematikus – például sakkal, vitorlázással, vállalkozói vagy rendészeti ismeretekkel foglalkozó – tantervhez hasonlóan. A fociórákat a heti öt testnevelésóra részeként lehet bevezetni, fiúk és lányok számára egyaránt.
Az Origo nyomán több híroldal és televízió mellett a Mandiner is arról számolt be, hogy Balog Zoltán módosítója alapján az általános- és a középiskolákban is a tananyag része lenne a labdarúgás. Az előterjesztés azonban az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendeleten belül az A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek című részt módosítaná, azaz nem kötelező minden intézmény számára.
A Mandiner kérdésére az EMMI azt a tájékoztatást adta, hogy a labdarúgás oktatását a heti öt testnevelésóra részeként vezethetik be az alap- és középfokú oktatási intézmények, a fociórák nem növelik az óraszámot. Még arról sem született döntés, hogy heti két vagy csak egy testnevelésórát töltenének labdarúgással azon iskolák diákjai, amik beillesztik oktatás programjukba a kerettantervet: az MLSZ az előbbiért lobbizik, a tárcánál inkább az utóbbit támogatnák.
A tárcánál megerősítették, hogy fiúknak és lányoknak egyaránt szólna a labdarúgás oktatása.
A katonai alapismeretektől a saktikáig
A kérdéses minisztériumi rendelet felsorolásában jelenleg a következő speciális tantervek szerepelnek, ide kerülhet be 7.31. pontnak az Az iskolai labdarúgás kerettanterve a köznevelés 1-4., 5-8. és 9-12. évfolyamai számára című kerettanterv:
7.1. Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve
7.2. Kerettanterv az Arany János Tehetséggondozó Programja 9. évfolyamának tantárgyai és a 9–12. évfolyam önismeret és tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgyak oktatásához
7.3. Kerettanterv az Arany János Kollégiumi Programjának 9. előkészítő évfolyama számára
7.4. Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához
7.5. Matematika speciális tagozat kerettanterve
7.6. Magyar mint idegen nyelv kerettanterv 1-12. évfolyam számára
7.7. Magyar nyelv és irodalom 9-12. évfolyam számára
7.8. Ének-zene emelt óraszámú kerettanterv 1-8. évfolyam számára
7.9. Testnevelés és sport kerettanterv (heti 3 óra) 1-12. évfolyam számára
7.10. Családi életre nevelés kerettanterve 1-12. évfolyam számára
7.11. Hon- és népismeret kerettanterve 1-8. évfolyam számára
7.12. Jelenismeret kerettanterve 7-12. évfolyam számára
7.13. Katonai alapismeretek kerettanterve 9-12. évfolyam számára
7.14. Pénzügyi és gazdasági kultúra kerettanterve 7-10. évfolyam számára
7.15. Vállalkozzunk! kerettanterv 7-10. évfolyam számára
7.16. Munkapiac kerettanterv 9-10. évfolyam számára
7.17. Etikus vállalkozói ismeretek 11-12. évfolyam számára
7.18. Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek kerettanterv 11-12. évfolyam számára
7.19. Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára
7.20. Kajak-kenu - vízijártassági ismeretek kerettanterve 5-8. évfolyamszámára
7.21. Vitorlázás - vadvízi ismeretek kerettanterve 5-8. évfolyam számára
7.22. Bejárható Magyarország kerettanterve 5-8. évfolyam számára
7.23. Bringaakadémia kerettanterve 3-4. vagy 5-6. évfolyam számára
7.24. Sakk-logika kerettanterv 1-4. évfolyam számára
7.25. Képességfejlesztő sakk kerettanterv 1-4. évfolyam számára
7.26. Saktika (sakk-matematika) kerettanterv 9-10. évfolyam számára
7.27. Énekes iskola kerettanterve 1-8. évfolyam számára
7.28. Tanyapedagógia – a háztáji gazdálkodás gyakorlati ismeretei 1–8. évfolyam számára
7.29. Természettudomány kerettanterv a művészeti szakközépiskolák számára
7.30. A belügyi rendészeti ismeretek tantárgy kerettanterve a középiskolák 11-12. évfolyamai számára