Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az LMP társelnöke szerint mindenkinek az az érdeke, hogy Törökország, Libanon és Jordánia segítséget kapjon, és hogy lehetőleg mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni; a józan ész is ezt követeli, hiszen az EU-ban sokkal több pénzbe kerül a menekültek ellátása. Schiffer András az MTI-nek arról is beszélt: a klímabűnöző cégeknek nincs keresnivalójuk a decemberi klímacsúcson.
A migráció globális jelenségét a gyökerénél kell kezelni – mondta az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője, aki részt vett Brüsszelben az Európai Zöld Párt pártvezetői találkozóján. Elmondta, a tanácskozáson a migrációs válság mellett a decemberi párizsi klímacsúcsra való felkészülés volt a vezető téma.
Az előbbit illetően kiemelte: Törökországban hárommillió, valamint Libanonban és Jordániában is több millió menekült tartózkodik. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezek az országok segítséget kapjanak, és hogy lehetőleg mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni – tette hozzá. Megjegyezte, a józan ész is ezt követeli, hiszen az EU-ban sokkal több pénzbe kerül a menekültek ellátása.
Schiffer András szerint az európai zöldek egyetértenek abban, hogy egységes európai fellépésre van szükség. Az EU intézményrendszere megkésve reagált a krízisre, és eddig nem tudott életképes megoldásokkal előállni – tette hozzá. Az LMP vezetője emlékeztetett arra, hogy az európai zöldek évekkel ezelőtt jelezték annak a dublini rendszernek a működésképtelenségét, amely abban a tagországban írja elő az érkező menedékkérők regisztrálását, ahol először az EU területére léptek. Schiffer András szerint új eljárási rendszert kell kidolgozni, és a magyar miniszterelnöknek is javaslatokat kellene tennie arra, miként lehet felváltani valami mással a dublini eljárásrendet.
A multik is felelősek a migrációs válságért
A magyar zöldpárti politikus hangsúlyozta: a migrációs válságért a felelősség egyenlőtlenül oszlik el. Az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és néhány nyugat-európai országnak jelentékeny része van abban, ami most történik a mediterrán világban – mondta. Szerinte „az erőforrások elrablására irányuló támadó háborús politika az egyik határozó oka a mostani migrációs válságnak”.
Hozzáfűzte ehhez, hogy amíg az európai nagyvállalatok gazdasági előnyt remélnek a migrációtól, addig kevés lesz a remény arra, hogy az érintett ázsiai országokban stabilitás jöjjön létre. Megjegyezte: a konfliktus mélyén „ott vannak az egyenlőtlen kereskedelmi feltételek, valamint az, hogy a globális nagyvállalatok folyamatosan lefölözik ezeknek az országoknak a társadalmát”, folyamatossá téve a válságot a térségben. Példaként azt hozta fel, hogy ha Szíriából távozik a képzett munkaerő, a szellemi elit, akkor nincs remény a stabilitásra, hanem marad a fanatizmus és a konfliktus.
A klímabűnözőknek nincs helye a klímacsúcson
Ami a Föld légkörének felmelegedését okozó károsanyag- (döntően szén-dioxid-) kibocsátás csökkentését célzó decemberi párizsi klímacsúcsot illeti, ezzel kapcsolatban az LMP vezetője hangsúlyozta, hogy a korábbi hasonló értekezletekkel szemben most már konkrét terveket kellene megfogalmazni. „A környezetszennyezésből élő globális nagyvállalatokat, a klímabűnözőket ne engedjék be a tárgyalásokra” – fogalmazott Schiffer András. Szerinte az „olyan (olaj)cégeknek, mint az Exxon vagy a Shell, nincs helye Párizsban, a zöldek nem asszisztálhatnak ahhoz, hogy a csúcsértekezlet a klímabűnözők tisztára mosásáról szóljon”.
Elégedetten jegyezte meg: Alaszkában a zöld mozgalom kikényszerítette, hogy a Shell ne tudjon újabb fúrásokat végezni. Schiffer András kitért arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nemzeti érdek is, hiszen a klímaváltozás hatását a nyári időjárási jelenségek révén testközelből lehet megtapasztalni Magyarországon. Elmondta, hogy a zöldek az európai országok vezetését, köztük a magyar kormányt is felszólítják arra, törekedjenek Párizsban „valós megegyezésre”. Szerinte Magyarország az elmúlt években nem segítette elő a fordulatot az európai klímapolitikában.