Lázár: Kritikus lesz a magyar gazdaság következő fél éve

Unalomba süllyedhetne a mai konferencia, ha minden tökéletes lenne a magyar gazdaságban – kezdte előadását Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio.hu gazdasági konferenciáján. A miniszter szerint a magyar gazdaság változásai külső tényezőktől függnek, a következő fél év pedig kritikus lesz a jövő szempontjából.

A kormánynak mérlegelnie kell az EU-forrásoknak való kitettségünket és azt is, hogy a banki hitelezéssel nem lehet elégedett – mondta, hozzátéve: mindent megtesznek, hogy 2% fölött maradjon a GDP-növekedés, de el kell gondolkozni azon, hogy a mostani növekedéshez a tavalyinál 400-500 milliárd forinttal nagyobb EU-kifizetésre volt szükség. Cél az is, hogy fellendítsék a bankok vállalati hitelezését.

Lázár elmondta: bürokráciacsökkentésre van szükség az állami bürokratikus szabályok leépítésével, illetve az állami szférába foglalkoztatottak számának csökkentésével. Ennek érdekében jövő héten 107 törvénymódosítást nyújtanak majd be, de ebben nem lesz benne az építésügyi és adóügyi szabályozás átalakítása. A miniszter külön kritizálta is az NGM-et és a NAV-ot, hogy személyi gondokkal voltak elfoglalva a bürokráciacsökkentés helyett.

Infrastruktúra-fejlesztési program jön, kevés lesz az EU-s pénz

A Miniszterelnökség vezetője nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását sürgette a bürokráciacsökkentés miatt megmaradó pénzből, mert enélkül – mondta – nem lesz könnyű fenntartani a gazdasági bővülést. A közlekedési beruházások mellett a lakásépítések támogatását említette meg. Az alapból száz olyan céget is segítenének, melyek nem férnek bele a kkv-kategóriába, de fejlesztési igényei vannak.

Lázár hozzátette: az EU-s pénzekhez mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani: ehhez nagyobb nyilvánosságra, transzparenciára, kisebb bürokráciára és új közbeszerzési törvényre van szükség.  „Nem vagyok nyugodt a hozzáférést illetően, újabb csapatok jelentkeznek, hogy a forrásokat szétosszák”, ezekkel szemben „mindenféle csapóeszközt” kell alkalmazni, de nem egyszerű a feladat – mondta.

Az ideihez hasonló 2016-os gazdasági növekedéshez legalább kétezer milliárd forint európai uniós forrást kellene kifizetni jövőre – mondta Lázár János. A tárcavezető úgy fogalmazott, még nem találkozott olyan kormányzati munkatárssal, aki szerint ez lehetséges lenne. Szavai szerint a kormányzati realitás 1300-1400 milliárdos kifizetés, szerinte azonban 1600 milliárdot „ki lehet taposni” az intézményrendszerből.

Lázár János azt is közölte, hogy 2017. június 30-ig a 2014-2020-as ciklus összes EU-s pályázatát kiírják, így a rendelkezésre álló teljes 12 ezer milliárd forint hozzáférhetővé válik. Elmondta: ugyan idénre kevesebb pályázatot tudtak kiírni, mint tavasszal ígérte, de ez nem a beosztottjai hibája, hanem a pályázatkiírások előtti osztozkodásé, ami nem zárult le elég hamar. Lázár szerint rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a Vidékfejlesztési Operatív Program 1300 milliárd forintjából hogyan tud elindulni az a mintegy 1000 milliárd forint kifizetése 2016-2017-ben, ami nem földalapú támogatás.

Gigaberuházások kellenek Budapestre, amelyről leválasztanák a megyét

A miniszter szerint jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség Budapesten a gazdasági növekedés érdekében, ehhez pedig a kormánynak a zsebébe kell nyúlnia. „Azon vidéki polgártársak közé tartozom, akiknek meggyőződése, hogy Budapest fejlesztése nélkül az ország nem fejlődik” – mondta Lázár.

A tárcavezető Pest megyéről is beszélt, amely Budapesthez hasonlóan ki van zárva az európai uniós forrásokból, ezért – mondta – a költségvetésnek kompenzálnia kell a megye településeinek támogatását, ami a mostani hétéves EU-s ciklusban 130 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének. Jelezte egyúttal, a kormány elszánt, hogy 2021-re az EU-s források tekintetében leválassza Pest megyét Budapestről „akár azon az áron is, hogy a teljes megyestruktúrát átalakítja”.