Nincs elég munkaerő a kereskedelemben? A kormány kötelező létszámnöveléssel oldaná meg a problémát, legalábbis a Magyar Idők információi szerint. A lap értesülései szerint ugyanis olyan jogszabály készül, ami előírná a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. Ez egyes számítások szerint a jelenlegihez képest dupla annyi munkavállaló alkalmazására kötelezheti a nagyobb áruházakat.
Egy készülő jogszabálytervezet szerint átlagosan a duplájára kell emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát – olvasható a Magyar Idők szerdai számában. A lap információi szerint rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia.
A kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedés azt célozná, hogy megfelelő létszám mellett javuljon az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb legyen a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása – tudta meg a Magyar Idők.
A cikk szerint ágazati becslések szerint a várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát. Ez jelentősen megnövelné a nagyvállalatok bérköltségeit.
A kötelező foglalkoztatási minimum előírását előreláthatóan forrásproblémákra hivatkozva kifogásolják majd a nagyáruházak, holott a folyamatosan növekvő kiskereskedelmi eladásokból származó nagyobb bevételek mellett idén a tervezetthez képest mintegy 15-18 milliárd forint többlet maradt náluk, miután a kormány által az idei évtől sávos adóztatás alapján hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a multinacionális vállalatok erős lobbinyomására az Európai Bizottság eddig nem engedte beszedni.
Ebben a kérdésben jelenleg is zajlik az egyeztetés Brüsszel és Budapest között.
Az átlag alatti bérek mellett az is fokozza a létszámhiányt, hogy a töretlenül bővülő forgalmat a lehető legkevesebb dolgozóval, munkakörök összevonásával, műszakok megszüntetésével igyekeztek kiszolgálni a láncok. Ez mostanra a kereskedelmi alkalmazottak kóros leterheltségéhez, több területen bérfeszültséghez, a képzett munkatársak elvándorlásához vezetett – hívta fel a figyelmet a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete.
Bubenkó Csaba elnök a lap kérdésére rámutatott: évek óta nem megfelelőek a munkakörülmények a nagyáruházakban, kimutatások szerint az ezen a területen dolgozók leterheltsége 20 százalékkal nagyobb az átlaghoz képest, egy ember kettő munkáját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
A csokimikulások még nem kerültek ki a polcra, szaloncukor viszont már van. Nem is akármiért.
Új irodát nyitott Sanghajban az egyik legnagyobb vállalkozói szövetség.
Miközben a magyar kormányzattal szemben rendre kimutatja a foga fehérjét a SPAR, más piacokon már jóval harmonikusabb a kapcsolata az adott ország vezetésével.
Brüsszellel ellentétben a brit kormány nem tervez szubvencióellenes vizsgálatot indítani a Kínából érkező elektromos autók gyártóival szemben. Cserébe még több luxusautót és whiskey-t tud eladni Pekingnek. Nincs kereskedelmi háború, nincs gond.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
