HeroiKon: mindenki hőssé válhat

2015. október 05. 09:01

A másokért való tenni akarás teszi a hőst – mondja a Mandinernek Orosz Györgyi, a Hősök Tere kezdeményezés ügyvezetője a HeroiKon konferencián, amely a hétköznapi hősiesség témáját járta körbe hazai és nemzetközi előadók segítségével. Philip Zimbardo sztárpszichológus szerint a hősök igazából kisemberek, akik kis tettekkel teszik jobbá a világot; a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatója pedig az „irgalmas szamaritánus” eszményére hívta fel a figyelmet. Tudósításunk.

2015. október 05. 09:01
Partos Bence

A konferencia első felvonásában Harcsa Veronika énekesnő dalolós gyakorlatai percek alatt oldott légkört teremtettek. Hamarosan egy mosolygós arc fordult hátra hozzám a kérdéssel, hogy leszek–e a párja a következő beszélgetős feladatban. Rábólintottam, bemutatkoztunk: Halácsy Péter – mondta. A Prezi társalapítójával találkoztam, pár percben el is beszélgettünk az élet mindennapi örömeiről.

Megkérdeztem a vendégek táborát erősítő Halácsyt, hogy mi fogta meg a Hősök Tere kezdeményezésben, mire azt felelte: „Minket nem jogosít fel a nem cselekvésre más emberek passzivitása” – így ő is igyekszik hozzá tenni a maga  jó cselekedetét ahhoz, hogy a világ körülötte egyre jobb hellyé váljon. 

A múlt és a jelen hősei

Nyáry Krisztián irodalomtörténész heroikonos előadásában történelmi alakokon keresztül mutatta be, hogy a mindennapi emberből is válhat olyan hős, mint Richter Gedeon vagy Steinschneider Lilly. Ők egyszerű emberek voltak, de korlátaikat legyőzve elérték azt, amit szerettek volna az életben. A régmúlt példáit a jelen hétköznapi hőse követte, Havasi Zoltán személyében. A Budapest Bike Maffia alapítója elmondta, hogyan vált frusztrált grafikusból másokért tenni akaró boldog emberré.

A Mandiner kérdésére válaszolva elmondta: a fiatalokat ott kell nevelni és érzékenyíteni, ahol lehet, és sokszor ez a hely nem az iskola. Sokkal inkább egy romkocsma. Szerinte ahhoz, hogy érdemi változást érjünk el a fiatalok segítségnyújtáshoz való hozzáállásában, állami támogatásra is szükség lenne. Ez ma Magyarországon nem adott, de ő ettől függetlenül tovább pörgeti a biciklis adományozást. A Mandinernek kifejtette: őt nem teszi boldoggá, ha van egy olyan drága autója – mutatott az Uránia előtt lassan elgördülő BMW–re –; sokkal inkább az, ha azoknak adhat, akiknek nincs, ha segíthet a rászorulóknak. Szerinte ez a késztetés minden emberben megvan, csak felszínre kell hozni a megfelelő módon, mondjuk úgy, ahogy azt ő csinálja a BBM 50 projektjében.

A végletek emberei: gondolatok a roma rockertől, a bencés atyától és az előítélet kutatótól 

A HeroiKon konferencia egyediségét többek között az adta, hogy az élet legszélsőségesebb területéről érkező, egymástól bizonyos szempontból nagyon távol álló emberek beszéltek a gondolataikról egy közös témában. A színpadon a hardcore–ban utazó Ektomorf zenekar roma származású frontemberét Hardi Titusz atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója váltotta. Hardi atya a mindennapi hőstettekről tartott előadásában a menekültüggyel kapcsolatban, az irgalmas szamaritánus eszményét követve úgy fogalmazott: „Az nem fordulhat elő, hogy a bencés apátság falain kívül marad egy menedékkérő”. Kiemelte, hogy a bencéseknek meg kell osztaniuk mindenüket a migránsokkal, mert hiszi és vallja, hogy a „bizalom bizalmat szül”. Az előadása után Hardi Titusz a Mandinernek saját tapasztalatairól is beszélt. „Öt éven át éltem Algériában, muszlim országban. A hitemet mindig tiszteletben tartották. Amikor most pár éve ismét visszatértem, muszlim házigazdám naponta ötször elvégezte az imáját. Vasárnap reggel ő szólt nekem: »ma neked kell templomba menned!« Ha megjelenik a szomszédban egy naponta ötször imádkozó muszlim, aki végigböjtöli a Ramadán hónapot, az a keresztény emberben is új, konstruktív gondolatokat ébreszthet” – fogalmazott Titusz atya. Szerinte láthattunk példát az iszlám és a kereszténység harmonikus együttélésére, például Boszniában. Úgy gondolja ez megfelelő keretek között Magyarországon is így lehetne.

Az Ektomorf fontembere, Farkas Zoltán elmesélte, hogyan jutott el egy kis faluból előítéletek és sztereotípiák kereszttüzében a nemzetközi porondra. Kifejtette, hogyan jutott túl a pánikbetegségen és elmondta, hogy sokszor a harag vitte előre az életben. Előadása után a Mandinernek elmondta, hogy szerinte a roma integráció nem lehetséges, hiszen a rasszizmus az előítéletekkel karöltve létezett, létezik és mindig is létezni fog.

Ezzel már nem egészen értett egyet Emil Bruneau szociálpszichológus, az előítéletek szakértője. Előadásában kifejtette: miután bejárta a világot, rájött, hogy a véres konfliktusok struktúrája nagyon hasonló volt földrajztól, időtől és demográfiai tényezőktől függetlenül. Az érdeklődők előtt példázatokkal bizonyította be, hogy a legtöbb konfliktus gyújtópontja a torzult valóságészlelés és az előítélet. A konferencia után a Mandinernek kifejtette: az előítéletek igenis csökkenthetők, és a roma integráció is lehetséges az előítéleteket csökkentő intervenciók segítségével. Az előítéletek hatékonyabban kezelhetőek gyerekkorban, ezért érdemes már az iskolában elkezdeni tudatosan foglalkozni velük. 

Zimbardo: a jövő szárnyakat ad

A konferencián többször is felszólaló Philip Zimbardo – világhírű pszichológusként a Hősök Tere alapítója – leginkább a hőssé válás mikéntjeit taglalta a kutatási eredményeire alapozva. Szerinte a múlt alapot nyújt, a jelen energiát, a jövő pedig szárnyakat ad ahhoz, hogy feltárjuk, mire vagyunk képesek. Ahhoz, hogy valakiből a hétköznapok hőse lehessen, pozitív ismeretekre és kapcsolatokra van szükség, valamint ki kell terjeszteni a jelen pillanatainak energiáját a jövőbe.

Zimbardo beszédében kiemelte, hogy minden embernek megvannak a gyerekkori, mesebeli hősei, de ezek a hősök nem igaziak. Vannak különleges képességeik, de őket egy író alkotta meg. Holott az igazi hősök egyik ismérve, hogy tudnak alkotni és valamit hozzátenni a környezetükhöz. A világon mindenhol vannak hősök. Vannak hősök a magyar határon, Röszkén és vannak hősök Szíriában is, de mivel szerények, ezért nehéz őket beazonosítania.

Sokan azt gondolják, hogy a heroikus emberek speciálisak, de a híres börtönkísérlet atyja hangsúlyozta, hogy ez nem igaz. A hősök igazából kisemberek, akik kis tettekkel teszik jobbá a világot. Korunk egyik legnagyobb pszichológusa a pozitív devianciától kezdve a diszkrepancia-detektorokon keresztül a szituációs érzékenységig mindenről beszélt, mégis egy fő üzenete volt: a hősies viselkedés egy döntés, amit előbb–utóbb mindenkinek meg kell hoznia az életében. A 82 éves Zimbardo végül ingjét letépve, „Z” betűs szupermenes pólójában feszítve nézett büszkén a hallgatóságra: ő már meghozta a döntést.

Sokfélék vagyunk, mégis tenni akarunk

A HeroiKon nemzetközi Konferencián hallhattuk még beszélni Barabási Albert László hálózatkutatót, fizikust a teljesítmény és a siker összefüggéseiről – erről szóló külön tudósításunkat itt olvashatják. Gerendai Károly kultúraszervező, Sziget-alapító az életútjáról, sikereiről és kudarcairól beszélt. Részesei lehettünk a nap egyik legmeghatóbb pillanatának is, amikor Horthy Sharif István, Horthy Miklós unokája elhatározta, hogy minden erejét összeszedve ő ma úgy válik hőssé, hogy életében először, Magyarországon az anyanyelvén tart előadást.

Végül láthattuk a dalai láma főtanácsadóját, Rony Berger klinikai szakpszichológust az előítéletek csökkentésének mikéntjeiről értekezni. A Hősök Tere kezdeményezés ügyvezetője, Orosz Györgyi két előadás között eltűnődve megjegyezte, hogy milyen sokfélék is a konferencia résztvevői. A napot záró borkóstoláson megkérdeztük tőle, hogy mit gondol, a nagy sokszínűség mellett mi az az egy dolog, ami minden jelenlévőben megvan, ami idehozott előadót és önkéntest, oktatót és hallgatót, irgalmas szamaritánus igazgatót, bencés atyát és a sokszor önnön dühéből merítő, ex–pánikbeteg, hörgős rockert, frontembert. Orosz Györgyi a gratulációk áradata közepette röviden válaszolt: a másokért való tenni akarás.

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kortárs
2015. október 05. 11:29
Rémes ez az üresség, amit ez a sok pogány áraszt magából ezen a konferencián. De a Dalai láma majd betölti a nihilt az életükben, csak meditálniuk kell még egy kicsit többet a semmiről! Mandiner leépülésére is jellemző, hogy egy ilyen valláspótló proli konferenciának ekkora teret ad.
Laci bá
2015. október 05. 11:06
Szerintem ez egy jó program. Akinek meg nem tetszik, az lapozzon...
ppix
2015. október 05. 10:44
Annyire tipikus magyar hozzáállás. Idejön valami csávó, azt mondja, hogy tegyünk végre valamit magunkért. Erre megindul egymás fikázása. Még hátra van a mások hibáztatása, és süllyedhetünk tovább a saját kis posványunkba...
kohntalan
2015. október 05. 10:31
"mindenki hőssé válhat" Akárhogy vágyik is rá, Orbán nem lesz az. Porbafingó ország görény vezetője marad továbbra is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!