A HeroiKon konferencia egyediségét többek között az adta, hogy az élet legszélsőségesebb területéről érkező, egymástól bizonyos szempontból nagyon távol álló emberek beszéltek a gondolataikról egy közös témában. A színpadon a hardcore–ban utazó Ektomorf zenekar roma származású frontemberét Hardi Titusz atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója váltotta. Hardi atya a mindennapi hőstettekről tartott előadásában a menekültüggyel kapcsolatban, az irgalmas szamaritánus eszményét követve úgy fogalmazott: „Az nem fordulhat elő, hogy a bencés apátság falain kívül marad egy menedékkérő”. Kiemelte, hogy a bencéseknek meg kell osztaniuk mindenüket a migránsokkal, mert hiszi és vallja, hogy a „bizalom bizalmat szül”. Az előadása után Hardi Titusz a Mandinernek saját tapasztalatairól is beszélt. „Öt éven át éltem Algériában, muszlim országban. A hitemet mindig tiszteletben tartották. Amikor most pár éve ismét visszatértem, muszlim házigazdám naponta ötször elvégezte az imáját. Vasárnap reggel ő szólt nekem: »ma neked kell templomba menned!« Ha megjelenik a szomszédban egy naponta ötször imádkozó muszlim, aki végigböjtöli a Ramadán hónapot, az a keresztény emberben is új, konstruktív gondolatokat ébreszthet” – fogalmazott Titusz atya. Szerinte láthattunk példát az iszlám és a kereszténység harmonikus együttélésére, például Boszniában. Úgy gondolja ez megfelelő keretek között Magyarországon is így lehetne.
Az Ektomorf fontembere, Farkas Zoltán elmesélte, hogyan jutott el egy kis faluból előítéletek és sztereotípiák kereszttüzében a nemzetközi porondra. Kifejtette, hogyan jutott túl a pánikbetegségen és elmondta, hogy sokszor a harag vitte előre az életben. Előadása után a Mandinernek elmondta, hogy szerinte a roma integráció nem lehetséges, hiszen a rasszizmus az előítéletekkel karöltve létezett, létezik és mindig is létezni fog.
Ezzel már nem egészen értett egyet Emil Bruneau szociálpszichológus, az előítéletek szakértője. Előadásában kifejtette: miután bejárta a világot, rájött, hogy a véres konfliktusok struktúrája nagyon hasonló volt földrajztól, időtől és demográfiai tényezőktől függetlenül. Az érdeklődők előtt példázatokkal bizonyította be, hogy a legtöbb konfliktus gyújtópontja a torzult valóságészlelés és az előítélet. A konferencia után a Mandinernek kifejtette: az előítéletek igenis csökkenthetők, és a roma integráció is lehetséges az előítéleteket csökkentő intervenciók segítségével. Az előítéletek hatékonyabban kezelhetőek gyerekkorban, ezért érdemes már az iskolában elkezdeni tudatosan foglalkozni velük.