Már rögtön az előadása elején leszögezte: habár igen nehezen megy neki a magyar nyelv, a gyökereire való tekintettel, a múltját tisztelve úgy akar ma hőssé válni, hogy nyelvi korlátait meghaladva magyarul beszél magyarokhoz. A nagyapjára külsőre kísértetiesen hasonlító Horthy István előadása első felében arról beszélt, hogy habár ő nem tudós, az élete során mégis sokat foglalkozott az emberek közötti konfliktusok enyhítésével, előítéletekkel és azzal, hogyan lehet az embereket közelebb hozni egymáshoz.
Szerinte az oktatásban dolgozók felelőssége, hogy az iskolákból tiszta szívű, jó emberek kerüljenek a nagyvilágba. Így a véres konfliktusok száma csökkenhetne – tette hozzá. A leghatásosabb módszer a generációkon átívelő konfliktusok megoldására a megbocsátás. Ha egy nemzedék nem képes a fájdalmakat, sértéseket feldolgozni magában, akkor azt megörökli a következő generáció – mondta. Horthy úgy vélekedett: a megbocsátás nem az ellenségeinkről szól, hanem saját magunk felszabadításáról.
Ami mindent megváltoztatott