Horthy Miklós unokája, Horthy István Sharif is előadott a csütörtökön rendezett HeroiKon nemzetközi konferencián. Az iszlám hitre áttért Horthy-unokának már nem megy olyan jól a magyar nyelv, de éppen ezért érezte kötelességének, hogy magyarul szólaljon fel. Elmondta: a leghatásosabb módszer a generációkon átívelő konfliktusok megoldására a megbocsátás.
A legkülönlegesebb előadás Horthy István Sharif, Horthy Miklós unokájának nevéhez fűződött a csütörtökön rendezett HeroiKon Nemzetközi Konferencián. Az élete során iszlám hitre áttért, egyébként fizikus végzettségű Horthy az Urániában minden erejét összeszedve igyekezett, hogy élete első magyarországi beszédében magyarul szólhasson a jelenlévőkhöz életútjáról, a világról alkotott elképzeléseiről és arról, hogyan jutott el az iszlámhoz.
Ha nem dolgozzuk fel, öröklődik a probléma
Már rögtön az előadása elején leszögezte: habár igen nehezen megy neki a magyar nyelv, a gyökereire való tekintettel, a múltját tisztelve úgy akar ma hőssé válni, hogy nyelvi korlátait meghaladva magyarul beszél magyarokhoz. A nagyapjára külsőre kísértetiesen hasonlító Horthy István előadása első felében arról beszélt, hogy habár ő nem tudós, az élete során mégis sokat foglalkozott az emberek közötti konfliktusok enyhítésével, előítéletekkel és azzal, hogyan lehet az embereket közelebb hozni egymáshoz.
Szerinte az oktatásban dolgozók felelőssége, hogy az iskolákból tiszta szívű, jó emberek kerüljenek a nagyvilágba. Így a véres konfliktusok száma csökkenhetne – tette hozzá. A leghatásosabb módszer a generációkon átívelő konfliktusok megoldására a megbocsátás. Ha egy nemzedék nem képes a fájdalmakat, sértéseket feldolgozni magában, akkor azt megörökli a következő generáció – mondta. Horthy úgy vélekedett: a megbocsátás nem az ellenségeinkről szól, hanem saját magunk felszabadításáról.
Ami mindent megváltoztatott
Az életrajzát taglalva elmondta, hogy miután három és fél évesen elhurcolták őt is a nácik, hosszú évekig élt Németországban, Portugáliában és Angliában: szerinte ez volt élete unalmas része. Egy nap aztán valami olyat érzett, ami mindent megváltoztatott. Hirtelen minden körülötte lévő történésnek és szépségnek a tudatára ébredt. Úgy fogalmazott, hogy olyan volt ez, mintha egy szürke világból fél órára kilépne egy teljesebb, tökéletesebb világba.
Horthy elmesélte: élete hátralévő részében azt az utat kereste, ami visszavezeti őt ebbe az állapotba. Végül az iszlám vallásban találta meg önmagát. Egészen pontosan a Szubud lelki–spirituális tapasztalat segítségével. Horthy István Sharif végezetül kifejtette: szerinte minden embernek van lelke, és azzal járulunk hozzá egy szebb jövőhöz, hogy életünk során próbáljuk megtalálni azt.
A fenti fényképet Gecse Géza készítette, ajánljuk témába vágó írását!
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A neves iszlámkutatót és a Danube Institute vendégkutatóját kérdeztük az iszlám és a kereszténység több évszázados harcáról, és a Nyugat jövőjéről. Interjú.
Egy skót kisfiú lett az ellenállás legújabb szimbóluma.
Nehezen felfogható, ami az Egyesült Államokban történik hétről hétre.
A német fővárosban hiány van a megfelelő muszlim temetkezési helyekből.
Az antiszemita szervezet egy múzeumot is meg akart támadni.
A kényszerházasságok és a nők elleni kulturális alapú erőszak egyre súlyosabb problémát jelentenek az uniós tagállamokban: Olaszországtól Németországig sorra derülnek ki a megdöbbentő esetek.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
