Három magyar kötelezettségszegési ügyben döntött az Európai Bizottság

Három magyar kötelezettségszegési ügyben döntött csütörtökön az Európai Bizottság a korábban indított eljárások új szakaszba léptetéséről, az energiahatékonysági irányelv végrehajtása, az illegális fakitermelés és az elektronikus útdíj terén lát hiányosságokat a brüsszeli testület. Mindhárom területen úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre a bizottság, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.

Az energiahatékonyság terén a bizottság közleménye megjegyzi, hogy Magyarország úgynevezett kiegészítő véleményt kapott, mert Brüsszel az irányelv átültetésében lát kifogásolnivalót, viszont ezzel visszavonja korábbi döntését, amellyel ebben az ügyben már bíróság elé citálta volna Magyarországot. Az energiahatékonysági irányelv célja, hogy a tagállamok a 2014-tól 2020-ig tartó időszakban teljesítsék az uniós energiamegtakarítási célokat. A jogszabály átültetésének határideje tavaly júniusban járt le.

Az illegális fakitermelés területén Magyarország mellett Görögország is levelet kapott Brüsszelből. 2013 óta uniós irányelv tiltja, hogy az unió egységes piacán illegálisan kitermelt fát értékesítsenek. A magyar szabályozás hiányosságai miatt Brüsszel májusban indította el az eljárást, amely most a következő szakaszba lép. A testület szerint Magyarország hozott bizonyos, pozitív irányba mutató intézkedéseket, de még nincs teljesen összhangban a magyar jogszabály az uniós irányelvvel. A testület az ellenőrző rendszer szabályozói és intézményi feltételeit hiányolja, s további jogszabályok megalkotását várja az előírások megszegésének szankcionálására.

Az elektronikus útdíjjal kapcsolatban a bizottság úgy véli, hogy a magyar rendszer nincs összhangban az úgynevezett európai elektronikus útdíjszolgáltatással. Ez azt tenné lehetővé, hogy az autósok egyetlen szolgáltatóval szerződve egész Európában automatikusan fizethessék az útdíjat egy, az autóba szerelt berendezéssel. Az uniós szabályok értelmében ennek lehetőségét minden olyan országban fel kellene kínálni minden nagyobb jármű üzemeltetőjének, ahol létezik elektronikus útdíjfizetési rendszer. „Magyarország elmulasztotta meghozni a szükséges intézkedéseket, hogy az európai elektronikus útdíjszolgáltatás szolgáltatói létrejöhessenek” – írja a bizottság.

A kormánynak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy válaszoljon a bizottság észrevételeire.