A legtöbben azt gondolják, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb a siker – Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató szerint ez nincs így, nincs szoros összefüggés a teljesítmény és a siker között. Az egyik legérdekesebb előadás Barabási nevéhez fűződött az Urániában tartott csütörtöki HeroiKon Nemzetközi Konferencián. Előadása után a tudomány egyik fontos kérdéséről kérdezte a fizikust a Mandiner.
Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató a HeroiKon konferencián tartott előadását egy költői kérdéssel indította: miért van az, hogy Albert Einsteint mindenki ismeri, míg a hasonlóan jelentős tudományos eredményekkel rendelkező John Bardeent és James Clerk Maxwellt nem. A titok nyitja abban rejlik Barabási szerint, hogy a teljesítmény és a siker – a közhiedelemmel ellentétben – nincsenek egyenesen arányos kapcsolatban egymással, legalábbis az élet legtöbb területén nem.
A legtöbben azt gondolják, hogy minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb a siker. Ezt tanítjuk az iskolákban, ezt halljuk otthon. Ki ne találkozott volna a nagy apai intelmekhez sorolható mondattal: „Dolgozzál, fiam, és meglesz az eredménye”. Hát sajnos úgy néz ki, hogy nem mindig.
A Harvardon is oktató Barabási több éves kutatási eredményeire támaszkodva rámutatott arra a tényre, hogy míg a siker közösség által meghatározott tényező, addig a teljesítmény egyéni tulajdonság; így „két egészen más állatfajról” kell beszélnünk, amelyek között az összefüggés bonyolult. Fontos, hogy tudjuk mérni a teljesítményt és a sikert is külön–külön, igaz az életnek csak kevés szegmensén, de a sport az pont egy ilyen terület.
A jó hír az, hogy igen, a sportban tényleg egyenesen arányos a teljesítmény a sikerrel. A rossz, hogy ez szinte csak a sportban van így. A sportban egyszerű eldönteni, hogy ki a sikeresebb: aki nagyobb teljesítményre képes futásban, sikeresebb az olimpián, hiszen ő a leggyorsabb.
A művészetben például már nehezebb eldönteni, hogy melyik festmény a szebb. Amelyik festőművész alkotásai tetszenek jobban az embereknek, az a sikeresebb művész. A siker mértéke a közösség, míg a teljesítmény csak rólunk szól.
Barabási leszögezte, hogy természetesen a sikeresség elengedhetetlen kelléke a teljesítmény; de a siker maga nem csak rólunk szól, hanem a közösségről is amibe be vagyunk ágyazódva. Miután saját tudományos karrierjének hullámzásait is nagyító alá helyezte, megcáfolta azt a tévhitet, miszerint csak a fiatalok tudnak kreatívak lenni. Kutatásaival bizonyította, hogy nem lehet megjósolni, mikor pattan ki az ember fejéből egy kreatív elképzelés.
Beszédét végül az elhangzottak kontextusba helyezésével zárta. Rámutatott arra, hogy ha a Hősök Tere egy sikeres kezdeményezés akar lenni, akkor figyelembe kell venni a közösséget is. Majd a Hősök Tere atyja, Philip Zimbardo felé fordulva hangsúlyozta: nem szabad kizárólag arra koncentrálni, hogy mindennapi hősöket neveljünk. Az is a siker kulcsa, hogy egy olyan társadalmat teremtsünk, ahol a hősöket befogadják és értékelik.
Temetések után lép előre a tudomány
Minden tudományban ismert jelenség, hogy a neves kutatók nehezen válnak meg széles körben elfogadott elméleteiktől, holott a tudománynak egyik alappillére, hogy a fiatal tudósok igyekeznek megdönteni, kiegészíteni a fennálló téziseket.
Barabási Albert Lászlót arról kérdezte a Mandiner, mit szól ahhoz, hogy egyes matematikus kutatócsoportok megcáfolni vélik azokat a matematikai alapelveket, amelyekre a harminc éves tudományos pályája során a bizonyítottan sikeres módszereit alapozta. Ezek a hálózatkutatásra alapozott módszerek bizonyítottan elősegítik például a terrorizmus elleni harcot.
Ez tény, de mi van ha egyszer valaki tényleg megcáfolja a skálafüggetlen hálózatokkal vagy a komplex hálózatokkal kapcsolatos elméleteit? Harminc év alatt az énje annyira összefonódott a tudományos munkásságával, hogy ilyenkor nem olyan mintha valakik a puszta létezését vonnák kétségbe?
Barabási elismerte, hogy ez egy nehéz kérdés. Természetesen senkinek nem esik jól az ilyen, de leszögezte: az ő elméletének a lényegi magjára vonatkoztatva tudományos bírálatnak még csak nyoma sem található. Amire elvétve születnek kritikus eredmények, azok csak az elméleti magjának egyes hajtásai – majd mosolyogva hozzátette: mindenesetre mindig temetések után lép előre egyet a tudomány.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Elítéltek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mert keresztény elveket érvényesít az oktatásában.
Egy belső kormányzati jelentés szerint több mint 28 milliárd font került szervezett bűnözői hálózatokhoz és ellenséges államokhoz.
A Magyar Tudományos Akadémia elutasította annak a meghatározását, hogy mi a tudomány. Az igazság utáni világ a tudományt is utolérte.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
A színész egy korábbi interjúban megnevezte élete legnagyobb sikerét.
Orbán Viktort élesen kritizálták ezért, a Tisza Párttal viszont elnézőek.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
