Az EU magára hagyta Magyarországot a schengeni határok védelmében, holott Magyarország elvárná, hogy Európa inkább segítse, mint kritizálja, mondta a migránsok egy részét fiatal harcosoknak tituláló Mikola István csütörtökön az M1-en.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kifejtette: a visegrádi partnerekkel folytatott szerdai egyeztetései alkalmával megállapodtak abban, hogy a jelenlegi helyzet a kezdete egy olyan folyamatnak, amelynek kezelésére Európának fel kell készülnie.
A megbeszéléseken elsősorban a kvótákról volt szó, és a visegrádi csoport tagjai egyértelműen elutasították a kötelező kvóták bevezetését, és az önként vállalt kötelezettségek terve sem nyerte el a felek tetszését, idézte fel.
Közölte: felmerült, hogy ha Magyarországra kétezer embert telepítenének, vélhetően ők másnap már mennének Németországba, nem köthetjük meg őket. Hozzátette: teljesen végiggondolatlan ez a rendszer, és a V4 nem tudja elfogadni ezt a megközelítést.
Mikola István ugyanakkor kijelentette: Magyarország tagja az európai közösségnek, és az ott születő többségi döntések ránk nézve kötelezettséget is jelentenek. Magyarország arra törekszik, hogy ebben a nehéz helyzetben is minden jogszabályt betartson, és eddig eleget is tudott ennek tenni, bár ennek ára van, hiszen „rendőrséget kell bevetni, vízágyúkat kell bevetni, könnygázt kell bevetni ahhoz, hogy ezeket a fiatal harcosokat visszatartsuk” — mondta. Megjegyezte: azokon, „akik ilyen ötkilós betondarabokat dobálnak tizenöt-húsz méterre, hát nem látszik az a több ezer kilométeres gyaloglás”.
Az államtitkár hangsúlyozta: Európa nem képes ezt a helyzetet kezelni, nincs közös megoldás, magunkra hagytak bennünket sajnos a schengeni határok védelmében. Jogszabályi kötelezettségünk, hogy a schengeni határokat megvédjük, és „elvárnánk, hogy ebben Európa segítsen inkább bennünket, mint kritizáljon, hiszen Európa határait védjük.”
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Előbb provokálták, majd megbüntették a magyar középpályást.
Drámai és megható pillanatok az interneten: a miniszterelnök személyesen kért segítséget, hogy megtalálja a fehér inges, kalapos kisfiút, akinek a szegedi tömegben nem tudta aláírni a zászlaját. A DPK közössége azonnal megmozdult, és csodával határos módon előkerült az édesanya.
