„Lehülyézte” Le Pen az EU csúcspolitikusait, csak Orbánt nem
A francia politikus őrületnek nevezte azt, ami Európában folyik.
Jövő kedden, a bevándorlással kapcsolatos több törvénymódosítás hatálybalépésének napján fog tárgyalni az Országgyűlés a bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről – jelentette be Lázár János, aki azt is elmondta, hogy mégsem valósítják meg az eredetileg tervezett, Szerbia felé nyitott tranzitzónákat a déli határon, mert nincs értelmük.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet jövő keddi ülésén dönt erről – mondta Lázár János a Kormányinfo címet viselő szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy mégsem lesznek Szerbia felé nyitott tranzitzónák Magyarország területén.
Lázár János bejelentette: a kormány a befogadóállomási kapacitás bővítését tervezi a következő két hétben a bevándorlók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy legalább további 2-3 befogadóállomás felállítására tegyen javaslatot.
Nem lesznek félig nyitott tranzitzónák
A Miniszterelnökség vezetőjének tájékoztatása szerint az idén eddig 176 ezer illegális bevándorló lépte át a határt. Lázár közölte: a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon. Elmondta: szeptember 15-én 0 órakor új időszámítás kezdődik, akik továbbra is a magyarországi útirányt választják, azoknak tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket és a hivatalos belépési pontoknál kell jelentkezniük. A határátkelőn lesz lehetőség a menekültügyi kérelem benyújtására, a jogerős elbírálásig – ami legfeljebb 12-14 nap – jogi védelmet és ellátást biztosítanak az érintetteknek.
A miniszter ezzel kapcsolatban több kérdést is kapott a határ mentére tervezett tranzitzónákról, amikre válaszul kijelentette: Szerbia felé nyitott tranzitzónák nem lesznek Magyarország területén, mert nincs értelme ezek felállításának. Kétfajta csoport lesz a határon: olyanok, akik beadták a menekültkérelmet - őket befogadóállomásokra vihetnék, ugyanakkor az országban szabadon mozoghatnak -, a többiek Magyarország határszélén, illetve Szerbiában várakoznak majd. Az ő ellátásukból Szerbiának is ki kell vennie a részét, és ehhez civil szervezetek – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt – közreműködését is kéri a kabinet.
Beszámolt arról is, hogy a műszaki határzár kiemelt sebességgel épül, az október 31-i határidő akár egy hónappal is lerövidülhet. Az elmúlt időszakban napi 10 kilométer épült. Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is. Tudatta továbbá: szeptember végén lehet meg az a törvényi felhatalmazás, ami a migrációs válsághelyzetben bizonyos többletfeladatokra hatalmazhatja fel a honvédséget.
Visszautasított kijelentések
A tárcavezető visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kormány nem bánik emberségesen a bevándorlókkal. A bevándorlók ellátása nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is – hangsúlyozta a miniszter, aki azonban kiemelte, hogy nem a segítséget viszik az emberekhez, hanem őket szállítják a segítségnyújtási pontokhoz.
Werner Faymann osztrák kancellárnak a magyar kormányra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kijelentéseit Lázár János vérlázítónak, minősíthetetlennek nevezte. Jelezte ugyanakkor, Orbán Viktor kész arra, hogy Budapesten fogadja az osztrák kancellárt. A miniszter Németországra is kitért, és azt mondta, reméli, hogy emberiességi szempontok, nem pedig a német ipar olcsó munkaerővel való ellátása vezényli a berlini kormány bevándorláspolitikáját.
A kvótarendszer nem lehet diktátum
A nemzetközi sajtóban nyilatkozó nyugati politikusok Magyarországgal kapcsolatos bírálataira úgy reagált: „folyamatosan anyáznak bennünket”, amivel szerinte a kvótarendszer elfogadására és egy nagy magyarországi menekülttábor létrehozására akarnak nyomást gyakorolni.
A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: nem zárkóznak el az ésszerű vitától róla, de először alapkérdésekben kell egyetérteni, például abban, hogy az elsődleges cél Európa határainak megvédése. Azt a diktátumot, amelyet az európai nagyhatalmak közül többen is Magyarországra akarnak kényszeríteni, a kormány nem fogja elfogadni, tartva magát a visegrádi négyekkel kötött megállapodáshoz és az európai tanácsi csúcson hozott döntéshez – hangoztatta.
A tárcavezető azt is kiemelte: a kormány teljes egészében elutasítja azt az úgynevezett hot spotokra vonatkozó felvetést, hogy az Európai Bizottság kontrollja alatt álló menekülttábor jöjjön létre Magyarország területén. Az akár 100 ezres nagyságrendű táborra semmiféle esély és lehetőség nincs – jelentette ki Lázár János.