Nem tartja működőképes megoldásnak a magyar társadalom a szerb-magyar határra húzott kerítést – derül ki a Publicus Vasárnapi Hírek megbízásából készült közvélemény-kutatásából. A társadalom megosztott a menekültek kérdésében: van, aki szolidáris, van aki ellenzi a befogadást, és van egy harmadik csoport, akik szolidárisak, de a menekülteket nem szeretnék az országban látni.
A magyar választók szerint nem lesz hatásos a kerítés, és nem is építették volna meg – derült ki a Publicus Vasárnapi Hírek megbízásából készült kutatásából. A felmérés szerint a társadalom megosztott a menekültek kérdésében, a kormány teljesítményét pedig nem értékeli még jó osztályzatra sem a többség. A felmérés szeptember 10. és 14. között épült.
A déli határra felhúzott kerítést a válaszolók túlnyomó többsége, 78 százaléka, alkalmatlannak gondolja arra, hogy megállítsa a menekültek áramlását. Két hónappal korábban még csak az emberek 67 százaléka gondolta így – viszont meg kell jegyezni, hogy a felmérés még az új szabályok hatályba lépése előtt készült.
A felmérés szerint a különböző pártpreferenciával rendelkező csoportok között nincs különbség ebben a kérdésben, a Fidesz.szimpatizánsok jelentős része, 58%-a is úgy gondolja, hogy a határzár nem megoldás. A válaszadól 50 százaléka nem is építette volna fel az építményt.
A társadalom egyébként megosztott menekültügyben: a társadalom egy nagy része szolidáris, egy másik részte pedig menekültellenes. A helyzet annyiban árnyalódott az utóbbi időben, hogy megjelent egy markáns harmadik csoport is: ők egyszerre szolidárisak, viszont a menekülteket nem szeretnék az országban látni.
A megkérdezettek határozott többsége szolidáris a menekültekkel, és majdnem kétharmaduk (64 százalék) úgy gondolja, hogy kötelességünk segíteni ebben a helyzetben, illetve több mint felük (52 százalék) szerint emberségesebben kellene kezelni a menekülteket. Míg az előbbi esetben mindenhol többségben vannak az egyetértők, az utóbbi kérdésben a Jobbik szavazók másként gondolkodnak: többségben vannak (54 százalék), akik szerint nem kellene emberségesebben kezelni a menekülteket – írják a Publicus oldalán.
A válaszadók többsége viszont nem támogatja, hogy a hazánk a teljesítőképességéknek megfelelő mennyiségű menekültet fogadjon be. Tehát, az EU-ban körvonalazódó kvótarendszer hazai alkalmazását tízből négy megkérdezett támogatja. Az MSZP szavazók (57 százalék), a fővárosiak, és a diplomások körében vannak többségben azok akik ezt támogatják. A válaszolók túlnyomó többsége szerint Európa nem fogja bírni ezt a nyomást; míg a válaszadók 52 százaléka szerint akár fegyverrel is meg kéne védeni a határokat.
A kutatásban arra is kíváncsiak voltak a készítők, hogy a válaszadók szerint milyen irányban alakult Magyarország nemzetközi megítélése. A választópolgárok kétharmada (66 százalék) szerint a menekülthelyzet kezelése következtében romlott hazánk nemzetközi megítélése. Tízből mindössze két ember (18 százalék) gondolja azt, hogy valamennyire javult volna.
A Publicus arra is kérte a válaszadókat, hogy a kormányt is értékeljék egy ötfokozatú skálán a menekülthelyzet kezelésével kapcsolatban. A válaszadók a kormányzat tevékenységét közepesre, kereken hármasra értékeik. Azonban egyedül a Fidesz szavazók adnak közepesnél némileg jobb osztályzatot (3,8), legkritikusabbak az MSZP szavazók (2,3).
Közös, magyar és görög érdek a Nyugat-Balkán békéjének és stabilitásának megőrzése, valamint az Európai Unió külső határainak védelme – jelentette ki Magyarország honvédelmi minisztere.
Magyarország egyre meghatározóbb minta a nyugati világban.
Ulf Kristersson az Euronewsnak adott interjújában arról is vallott: baj van.
A szerb elnök nem tudott részt venni azokon a főbb eseményeken, amelyek miatt Amerikába utazott.
Körömrágós diplomáciai huzavona vette kezdetét.
Lehet, hogy el kell búcsúznia Szerbiának az uniós tagságtól?
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) bűnvádi feljelentést tett a magyar nemzeti kisebbség elleni gyűlöletkeltés miatt.
Jövőre akár történelmet is írhat.
