Kötelessége-e Magyarországnak a világ rászorulóit segíteni?

A HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség ötpárti vitát tartott csütörtökön az Aranytíz Kultúrházban, melynek résztvevői Mirkóczki Ádám (Jobbik), Harangozó Gábor (MSZP), Szél Bernadett (LMP), Manninger Jenő (Fidesz) és Jávor Benedek (PM) voltak. A migráció és a fenntartható fejlődés kérdését összekapcsoló eszmecsere címe így szólt: Kötelessége-e Európának eltartani a világ rászorulóit?

Mirkóczki szerint előbb magunkon segítsünk

Mirkóczki szerint emberi minimum azok befogadása, akik egy szörnyű állapot elől, családjukat mentve menekülnek, csakhogy itt felmerül a probléma, hogy ezeket valahogy meg kell különböztetni a többiektől. Azt is hozzátette, hogy az érkező tömeget valaki félretájékoztatta, mert azt hiszik, hogy elég elérni Európa határát és a gondjaik meg is vannak oldva.

Nincs jó megoldás – hangoztatta a jobbikos politikus –, van rossz és katasztrofális; az előbbit kell megtalálni és ehhez le kell számolni a finomkodó polkorrektséggel. „Ki kell mondani: aki tényleg menekül, az az első biztonságos országban megáll, hálás a segítségért és együttműködik a hatóságokkal.”

A Jobbik képviselője leszögezte: az LMP és a Jobbik kivételével egyetlen párttól sem hallani, hogy hogy számon kell kérni az igazi felelősöket. „Ki vezényelte az arab tavaszt? Ki felelős a migrációs hullám megindulásáért? A Jobbik és az LMP mondja csak ki, hogy az Amerikai Egyesült államok!” – mondta Mirkóczki Ádám, majd folytatta: „Wesley Clark a CNN-en ismerte be, hogy az Iszlám Államot ők hozták létre”. És most ők a legcsöndesebbek ebben a vitában – jegyezte meg a honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság tagja.

„Amíg Magyarországon megyeszékhelyeken emberek nem jutnak normális egészségügyi ellátáshoz, addig nem arra kell fordítanunk, hogy a mások által okozott károkat enyhítsük” – mondta azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Magyarország költségvetéséből hozzá kellene járulni a fejletlen országok stabilizálásához, de reméli, mihamarabb itt fogunk tartani: „Nem szívtelenség, ha azt mondom, hogy segíteni is csak akkor tudnunk, ha mi is erősek vagyunk. És ehhez meg kell oldanunk a legsúlyosabb belső problémáinkat.”

„Szánhatunk bármekkora összeget a fejletlen országok támogatására, ameddig például ekkora népességrobbanás zajlik Afrikában, ez a probléma eszkalálódni és durvulni fog. És akkor hadd tegyem hozzá, hogy az ukrán válság a másik lehetséges pont, ahonnan megindulhatnak a közeljövőben.” – zárta gondolatait a Jobbik tagja.

Harangozó Afrikában is lát kihasználatlan lehetőséget

„És mind a szír, mind az ukrán válságban ott vannak az oroszok, legalább akkora szerepet játszva, mint az amerikaiak” – vitte tovább a gondolatot az MSZP-s Harangozó Gábor, aki szerint hosszú idő után ez a legnagyobb válság Magyarországon és a kormány nem kezeli helyesen. Harangozó úgy véli: „hónapok óta gyűlöletkampányra használják a helyzetet – ez a legnagyobb tragédia, és csak ez után jön, hogy elfogadható-e a kerítés”. A kormány félelmet és gyűlöletet vált ki a menekültekkel szemben, hogy ez után el lehet játszani megmentő szerepét – magyarázta, azzal kiegészítve, hogy a kialakult helyzetben „nem csak Magyarország teljesít nagyon rosszul”, hiszen például „Európa meg tudná oldani, hogy legalább az alapszintű ellátást megkapják a térségben lévő menekülttáborok lakói”.

Harangozó szerint kódolva volt az eddigi egyenlőtlen, kizsákmányoló világrendben, hogy össze fog omlani. „A másik baj, hogy nincs szolidaritás. Ebben is Magyarország a legrosszabb.” – jelentette ki. „Az nem megoldás, hogy akik nem menekülők, azokat kizárjuk és nem foglalkozunk velük.” Magyarország természetesen tudna nagyobb szerepet vállalni – mondta.

„Az afrikai vezetők, akik ide látogatnak, mindig elmondják, hogy szeretnének komolyabb, tisztességes bilaterális viszonyokat kialakítani. A régi gyarmattartók teljesen kizsigerelték ezeket az országokat, aztán Kína most második gyarmatosítóként viselkedik a kontinensen. Szeretnének win-win viszonyokat kialakítani” – adott tippet Harangozó, majd kijelentette: „Ha ilyen bilaterális fejlesztésekben részt vennénk, abból többet nyernénk, mint amennyit befektetünk.”

„A politika állandó nehézsége, hogy csak rövid távon gondolkodik, mert 4 éves ciklusok vannak. A fejletlen országok támogatása nem rövid távon térül meg, ezért a kormányok nem is próbálkoznak ezzel. De talán a mostani helyzet jobban megmutatja az embereknek, miért lenne fontos Magyarországnak, hogy a fejlődő országokat adóforintokból támogassa” – fejezte ki reményét a szocialista képviselő..

Szél Bernadett szerint külföldön is fektetnünk kell a jövőnkbe

Alapvetés, hogy a háború elől menekülőknek védelmet kell adni – értett egyet a korábbi hozzászólókkal Szél Bernadett (LMP), hozzátéve, hogy a kormány felesleges pénzt, időt és konfliktusokat pazarolt a helyzet kezelésére. „Elég gazdag az az ország, ami 2 milliárdot áldoz plakátkampányra.”

„A szülőföldön maradás joga alapvető jog kellene legyen. A nagyhatalmak kizsákmányoló politikája vezetett oda, hogy ezen jog bizonyos országokban nem gyakorolható.” – fejtette ki álláspontját. Az országok szövetségi rendszerekbe tartoznak, és annak a szövetségnek, amihez tartozunk, elég nagy felelőssége van abban, hogy egyes országokat kihasználtak – magyarázta az LMP-s politikus, aki nem mulasztotta el megjegyezni: „a miniszterelnök a 20. században ragadt”. Szél Bernadett szerint az egész 21. század ilyen kihívásokról fog szólni, mert az eddigi egyenlőtlenségek előbb-utóbb visszacsapnak. „Ha a mostani politikusok nem tudják ezt felfogni és elfogadni, akkor erre a bolygóra hamarosan nem lehet ráismerni” – vélekedett. „A klímamenekültek léte nem a jövő, hanem a jelen.”

Mirkóczki szavaira az LMP társelnöke így reagált: „Vártam, melyik politikus dobja be azt a közhelyet, hogy ameddig van itt szegénység, addig nem kell más országokat támogatni. Pont ez az a hozzáállás, ami miatt sokan utálják a politikát”. Később folytatta a gondolatmenetet, miért tartja szükségesnek, hogy Magyarország az olyan fejlődő országokba invesztáljon közpénzt, mint a jelenlegi migrációs válság kiinduló országai: „A saját jövőnkbe való befektetésről van szó, nem puszta erkölcsi kötelességről – így kellene ezt megértetni az emberekkel”. Szél Bernadett azt mondja, hosszú távon fenntartható költségvetésre van szükség, aminek az is a része, hogy a távoli jövőre gondolva teszünk az ellen, hogy évek-évtizedek után az egész világrend a fejünkre dőljön.

Manninger vs. mindenki

Sem az ország, sem a kormány, sem az emberek nem gyűlölik az idegeneket – kezdte mondandóját a Fideszt képviselő Manninger Jenő. Magyarországon sokkal kevésbé tapasztalhatók migránsok elleni atrocitások, mint nyugaton – példálózott, majd hozzátette: „a nyugati média úgy mutatja be a helyzetet, mintha a menekültek nyomoráért a magyar kormány lenne a felelős”. A menekültügy kezelésének 10%-át finanszírozza az EU – hívta fel a figyelmet Magyarország erőfeszítéseire. Manninger ellentmondásosnak tartja, hogy egyszerre kérdezik a kormánytól, miért nem tartatja be a schengeni egyezményt és azt, hogy miért volt a röszkei rendőri attak. Úgy látja, Magyarország frontország, és „odatette magát ebben a kérdésben”, ellentétben Görögországgal, amely öt éve nem teljesíti a kötelességeit e téren. „Én nagyon örülnék, ha legalább magyar képviselők nem terjesztenének hamis képet ezzel kapcsolatban” – fogalmazott.

„Nem a bevándorlók a hibásak, ők megtévesztett emberek. Nem akarja őket senki bántani” – állította a kormánypárti politikus. Később arról is beszélt, hogy a migránsok „nem kopogtatnak az ajtón, hanem bedöntik a kapukat”. „Én is egyetértek abban, lokálisan kellene tennünk azért, hogy ezek az emberek a szülőföldjüket ne hagyják el” – csatlakozott az előtte szólókhoz a fideszes honatya, majd azt is mondta: „Nincs más megoldás, meg kell oldani, hogy megfelelő közlekedési eszközökkel, ellenőrzött módon engedjünk be olyanokat, akik jogosultak rá.”

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként is jelenlévő Manninger Jenő ugyancsak állást foglalt a fejlődő országok anyagi támogatása mellett: „Én is láttam azt a felmérést, hogy magyarok kevésbé támogatják a költségvetési pénzek külföldi felhasználását. A magyar ember úgy érzi, hogy nem az ő dolga más országokat finanszírozni, de ez a saját társadalmi múltunkból adódik. Ez változni fog és ezen változtatni is kell. Van arra kormányzati szándék, hogy efelé lépéseket tegyünk.”

Mirkóczkinak címezve pedig annyit mondott: „A magyar kormánynak is van álláspontja arról, hogy ki a felelős a tárgyalt problémákért, de nem vagyok benne biztos, hogy mi feladatunk az, hogy ezért megleckéztessük az Egyesült Államokat”. A jobbikos így válaszolt: „Nem azt mondtam, hogy Magyarországnak kellene megleckéztetni az Egyesült Államokat, azt viszont mondom, hogy nem kell minden Amerikából jövő e-mailben foglalt kérést teljesíteni. Például nem kell 150 katonát küldeni az Iszlám Állam ellen, hogy aztán mi is vörös posztó legyünk egy terrorszervezet szemében”.

Manninger Szél Bernadettel is nézeteltérésbe került, mikor a fenntartható fejlődés kapcsán az ökogazdaságok szükségességéről beszélt. A zöldpárti Szél egészen röviden kötött bele kormánypárti kollégájába: „Erről csak annyit mondanék: Kishantos. Meg hozzátenném, hogy földprivatizációra készülnek”.

Jávor Benedek nemzetközi fejlesztéspolitikai koncepciót szeretne látni

Jávor Benedek ugyancsak a kritizálta a kormányt. Szerinte is szét kell választani a menekült és a gazdasági bevándorló fogalmakat, de a a valódi menekültekkel kapcsolatban úgy látja, őket a civilek látták el, miközben ez a kormány kötelessége lett volna. „Itt emberiességi vitám van a kormánnyal” – állapította meg. A gazdasági bevándorlás kérdésében viszont politikai kritikával élt, a tekintetben, hogy a kormány nem megoldani próbálja ezt a válságot, vagy a megoldásban részt venni, hanem csak arra törekszik, hogy minél jobban kimaradjon a hatásaiból. „Ezzel az a baj, hogy nem fog sikerülni” – figyelmeztetett az EP-képviselő.

A PM politikusa úgy látja, a '90-es évekbeli jugoszláv válság megmutatta, hogy Magyarország képes megoldani egy ilyen helyzetet, ha a szándék megvan rá.

„Én nehezen tudom elképzelni, hogy az EU-s képviselők aleppóiakat győzködnének arról, embercsempészek által, életveszélyes körülmények között menjenek Európába” – mondta Jávor, aki azt gondolja, természetes jelenség, hogy a konfliktusok elszenvedői olyan helyre próbálnak eljutni, ahol perspektívát látnak. „A törökországi menekülttáborokban nincs” – mutatott rá. Azt is kifogásolta, hogy a hotspotok felállítását Magyarország elutasította, pedig azok a megoldás részei lehettek volna.

Jávor Benedek a fejlődő országok anyagi támogatásáról is beszélt, mint mondta: az egykori gyarmattartó országokban ennek hagyománya van, nálunk viszont egyáltalán nincs rá hajlandóság, holott például Csehországnak is van egy „egészen komoly” nemzetközi fejlesztéspolitikai programja. „Szóval az, hogy nekünk nincs ilyenünk, az inkább a magyar politika rövidlátása” – vélekedett. Szerinte „a magyar fejlesztéspolitika céljai elég esetlegesek, nem egyértelmű a koncepció”.