Tárki: Visszaesett a csúcsról az idegenellenesek aránya

Az korábbi 2015-ös méréshez képest hét százalékponttal esett vissza a menedékérőket teljesen elutasítók aránya: a korábbi 46 százalék helyett most csak a válaszadók 39 százaléka nem engedne be senkit az országba. Ez egy szinten van a 2014-es adattal. Az „idegenbarátok” aránya azonban a korábbi évekhez képest a felére csökkent: a 2000-es évek óta ez a szám jellemzően 10 százalék volt, most azonban csak 5 százalék fogadna be mindenkit. A többség, 56 százalék mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

Az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76%) most is elutasítaná, a még az igazán ártalmatlan pirézeket sem engedné be a mérlegelők fele (53%). Az idegenellenesség a Tárki szerint azoknál magasabb, „akik számára a menekülők jelenléte a legláthatóbb/terhesebb, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére a menekülőket alkalmasnak érzik”, így a dél-alföldi régióban élők (53%); a Jobbikkal szimpatizálók (54%); a rossz anyagi helyzetben lévők (43%); illetve a hónapról hónapra élők között (43%).

A kutatóintézet szerint az idegenbarátok aránya az átlagosnál ott magasabb, „ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban”. Ezek a csoportok a következők: a nyugat-magyarországiak (18%); a felsőfokú végzettségűek (13%); azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya a mintában 12–12%); a kivándorolni szándékozóké 17%); a gond nélkül élők (15%); a hetente templomba járók (17%).