A válaszadók 39 százaléka azt szeretné, hogy Magyarországra menedékkérő ne tehesse be a lábát, 5 százalék mindenkit befogadna - derül ki a Tárki kutatásának legújabb adataiból. A válaszadók többsége mérlegelne a kérdésben. A hetente templomba járók és a felsőfokú végzettségűek között alacsony, a Jobbik-szimpatizánsok és a szegények között magas az idegenellenesség.
Az korábbi 2015-ös méréshez képest hét százalékponttal esett vissza a menedékérőket teljesen elutasítók aránya: a korábbi 46 százalék helyett most csak a válaszadók 39 százaléka nem engedne be senkit az országba. Ez egy szinten van a 2014-es adattal. Az „idegenbarátok” aránya azonban a korábbi évekhez képest a felére csökkent: a 2000-es évek óta ez a szám jellemzően 10 százalék volt, most azonban csak 5 százalék fogadna be mindenkit. A többség, 56 százalék mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
Az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76%) most is elutasítaná, a még az igazán ártalmatlan pirézeket sem engedné be a mérlegelők fele (53%). Az idegenellenesség a Tárki szerint azoknál magasabb, „akik számára a menekülők jelenléte a legláthatóbb/terhesebb, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére a menekülőket alkalmasnak érzik”, így a dél-alföldi régióban élők (53%); a Jobbikkal szimpatizálók (54%); a rossz anyagi helyzetben lévők (43%); illetve a hónapról hónapra élők között (43%).
A kutatóintézet szerint az idegenbarátok aránya az átlagosnál ott magasabb, „ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban”. Ezek a csoportok a következők: a nyugat-magyarországiak (18%); a felsőfokú végzettségűek (13%); azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya a mintában 12–12%); a kivándorolni szándékozóké 17%); a gond nélkül élők (15%); a hetente templomba járók (17%).
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Mindez nem független a tömeges bevándorlástól sem, mutatjuk a részleteket!
Az unió migrációs politikáját Georg Menz-cel, az Old Dominion University professzorával és az MCC vendégkutatójával elemeztük.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Erik Tegnér bűne az volt, hogy cikkében bemutatta, hogyan használják ki a kiskapukat a migránsok érdekében.
A Tisza Párt hívei csak úgy, mint Európa legtöbb pártjának legtöbb szavazója, kivételes felháborodással reagál bárkire, aki ezt a témát csak kicsit is bonyolultabban látja.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
