A hetek óta hallgató Merkelből csinált viccet a német közszolgálati tévé

A hallgatás még mindíg jobb, mint Juncker megszólalása menekültügyben.

Merkel már önmaga paródiája. A legaljasabb, lefizetett vezetője Németországnak a háború vége óta. Az elődei, ha látnák hová jutott Németország, Merkelt szemen köpnék. Szebb Jövőt!

Orbán Viktor ma még - s a hangsúly a mán van - naponta közelíthet kritikus szemmel a népvándorlás kérdéséhez. De egy olyan német kancellár, akinek az országában minden ötödik ember migráns, az idegenek száma felülmúlta a 16 milliót, az meg kell, hogy fontolja a szavait. Valóban kimondta azt, hogy a multikulti megbukott - igaz, ezt a mai német erkölcsi kódexet szerkesztő, s mindenféle morális devianciát a valós emberi értékek fölé helyező, s roppant média túlsúllyal, nemzetközi befolyással rendelkező ballib erők nem igazán fogadják el - , s azt is mondta a palesztin kislánynak, hogy nem fogadhatnak be mindenkit. Ezzel talán elment a falig, de személyének semmilyen befolyása nincs a migráció alakulására. Reálpolitikusként nyilvánvalóan érzékeli a társadalmi lázmérőt, azt, hogy az idegenekkel szembeni semlegesség-tartózkodás-szembenállás-ellenérzés-gyűlölet skálán a legutóbbi mutat nagyon erős emelkedést. Le kell reagálnia a társadalmi reflexiókat. Ha elkezd nácizni, akkor egyszerűen nem mond igazat, akkor nem ismerte fel a jelenség valós mozgatórugóit, hagyja magát elsodortatni a ballib, a maga nemében szintén kirekesztő vélemény hengere által. Hiteltelenné teszi magát. Amennyiben szélsőjobboldalinak minősíti az egyébként a német átlagpolgár, kispolgár érzelmi szimpátiáját is kiváltó, egyre tömegesebbé váló tiltakozásokat, akkor belebukik a választásokba. Róna Péter elemzése szerint a német gazdaság kétezer milliárd euró haszonra tett szert a gazdasági-politikai szupremáciájából fakadóan az elmúlt évek uniós válságai nyomán, a többi tagország rovására. S ezt a pénzt kivette, s befektette Kínában. Tehát igaz az, hogy a német gazdaság erős. S igaz az is, hogy a német fertilitási statisztikák legalább annyira ijesztőek, mint a magyar, s a többi uniós átlag. A német gazdaságnak szüksége van idegen munkaerőre a gazdaság dinamikájának fenntartása érdekében. De még nem merik megtenni azt, amit az ausztrálok, hogy csak a gazdaság számára szükséges, s általa megjelölt idegen munkaerőt engedi be. Berlin még, talán a múlt nyomasztó árnyéka okán is, nem meri felvállalni a paradigma váltást, s felvállalni a szelekciót, ami ugye nem véletlenül hangzik rosszul. Fico ezt megtette, csak keresztényeket fogad be. Merkelnek is meg kellene húznia a határvonalat, s olyan migrációs politikát kidolgozni és elfogadtatni, ami egyfelől biztosítja a német gazdasági érdekek teljesítését, másfelől garantálja a német identitás megőrzését. Merkel sem légüres térben politizál. Az USA nem véletlenül hallgatta/hallgatja le, az Európával kapcsolatos amerikai politika első számú megvalósítója maga a kancellár. Washington lunga manusa. S nyilvánvalóan vannak politikai skizofrén helyzetek is az életében, amikor ütközik saját véleménye a washingtoni elvárásokkal. Amikor időre van szüksége ahhoz, hogy hitelesen meg tudjon szólalni. A drámai német helyzet miatt sem lehet naponta a mikrofon elé állnia, szerintem is többet hallgasson, de amikor cselekszik, akkor annak legyen nyoma német és európai szinten is. A Merkel-Hollande találkozó talán hoz e téren is némi előrelépést. Meg különben is, egy sas ne kapkodjon legyek után. Ne az amerikai zsoldban álló német média diktáljon a kancellárnak. A befolyásolásnak vannak szofisztikáltabb módszerei. Orbán is jól teszi, amikor átnéz a zsoldos médián.

Tudjuk. Közszolgálati média az, amiben libsi taknyok osztják az észt. Egyébként nem közszolgálati.