Görög helyzet, magyar érdek

2015. július 14. 08:10

A magyar helyzetben az volt a sajátos, hogy a külföldiek jelentős mértékben eladtak ugyan forintállampapírokat, de ezt a hazai piac, azaz a belföldi befektetők nagyon könnyedén meg tudták venni.

2015. július 14. 08:10
Szajlai Csaba

Mit szűrhetünk le tapasztalatként a krízisből? Alapvető gond, hogy a görög gazdaság annak idején nem volt kellőképpen felkészülve az euró bevezetésére, amit az uniós átlagtól jócskán elmaradó, egy főre jutó GDP is jelez. Amikor a magyar euróról esik szó, nem véletlen a párhuzam: általában azok az országok tudtak sikeresen csatlakozni a közös pénzt használó valutaövezethez, amelyek reálgazdasági felzárkózást is végrehajtottak. Ráadásul Görögország esetében az állam sem tudja régóta betölteni maradéktalanul a funkcióit: korábban korrupt, tehetetlen kabinetek kezében volt a kormányrúd.

Közben Budapestről örömmel nyugtázhatjuk, hogy a magyar forint árfolyama háromhetes csúcsra emelkedett az euróval szembeni jegyzésekben, és az állampapírpiac sem dőlt be. Ez azért rendkívül pozitív fejlemény, mert pénzügyi-gazdasági krach esetén a magyar piac is fókuszba kerül, hiszen még mindig nagy a devizakitettségünk. 

A magyar helyzetben az volt a sajátos, hogy a külföldiek jelentős mértékben eladtak ugyan forintállampapírokat, de ezt a hazai piac, azaz a belföldi befektetők nagyon könnyedén meg tudták venni. Ebben szerepe van a kisbefektetőknek is, hiszen az államadósság finanszírozási igényének nagyobb részét az elmúlt időszakban a lakosság biztosította. Egy válsághelyzetben ugyanis a bizonytalanság jelenti a legfőbb problémát, amikor a befektetők nem tudják, hogy jobbra vagy balra leng ki az inga. Ilyenkor mindenki kivár és megpróbál ráülni a pénzére, nem fekteti be.”
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Buzi-e vagy?
2015. július 14. 13:34
De majd most Jön orbán és a stadionjaival akkora gazdasági nüvekedést produkál hogy megduplázódik a termelő vagyon Megszünteti a munkanélküliséget, mindenki stadionokat fog építeni 47 ezerért A pénzt az egészségügyből, az oktatásból lopja el
Buzi-e vagy?
2015. július 14. 13:32
Berecskereki "Az uniós csatlakozás után a Szlovák reálgazdaság dinamikusan növekedett, és a hitelből való növekedés kisebb mértékű volt." Ez igaz De majd most Jön orbán és a stadionjaival akkora gazdasági nüvekedést produkál hogy megduplázódik a termelő vagyok
Buzi-e vagy?
2015. július 14. 13:31
"de ezt a hazai piac, azaz a belföldi befektetők nagyon könnyedén meg tudták venni." De mégis kik? A keményen dolgozó kisemberek? A havi 90 ezres fizetésükből? Vagy a közmunkások a 47 Ezerből? Ők már nyitottak cukrászdát Bécsben Vagy inkább a Gengszterváltáskor legtöbbet rabló bűnözők? csányi, leisztinger, demján, gyurcsányi, orbán győző, kóka stb?
Berecskereki
2015. július 14. 12:41
Szajlai által megfogalmazottakkal egyetértek. Állításihoz megfelelő hasonlatnak tartom Magyarország és Szlovákia összehasonlítását. Az uniós csatlakozás után a Szlovák reálgazdaság dinamikusan növekedett, és a hitelből való növekedés kisebb mértékű volt. Magyarország reálgazdaságának növekedése a csatlakozás után dinamikusan konvergált a nullához, miközben eladósodott. Mindezt elég jól érzékelteti a következő linken megjelenő szakdolgozat tartalma. http://midra.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_15229_section_7734.pdf
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!