Az LMP szerint a Magyar Nemzeti Bank abból a több százmilliárdból költ műkincsekre, amit a devizahitelek piaci áron történő forintosításával, a károsultak helyett tesz zsebre. Bár szerintük ennek a pénznek az államkasszában lenne a helye, nem várják, hogy a fideszes többségű felügyelőbizottság az MNB körmére néz.
A Lehet Más a Politika szerint a Magyar Nemzeti Bank abból a pénzből vett Tiziano-festményt, amit a devizahitelek piaci áron végrehajtott forintosításán keresett, és amit a csődbe ment brókercégek ügyfeleinek kártalanítására is fordíthatna.
A párt pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az MNB elsősorban a forintgyengülésen elért profitból költekezik, amit szerintük a költségvetésbe kellene befizetnie a jegybanknak. Hozzátették: álláspontjuk szerint több mint százmilliárd forintot nyert az MNB „a devizahitel-károsultakon” a piaci áron végrehajtott forintosítással, amit a rászorulók megkárosításának neveztek. A Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő által jegyzett közleményben azt írták: a jegybank nem vállalja a felelősséget az alá tartozó pénzügyi felügyelet hibáiért, és „nem vesz részt a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír meglopott ügyfeleinek kártalanításában”.
Az LMP szerint a jegybank vezetése az elmúlt években visszaélt a felügyelőbizottság hiányával. A közelmúltban „szabálytalanul megválasztott fideszes többségű” testülettől sem várják, hogy gátat vessen Matolcsy György jegybankelnök „gátlástalan költekezésének”. Így pedig közpénzek tíz- és százmilliárdjai folynak el, amelyekből fontos, hasznos célokat kellene támogatni – írták.
Az MNB megvásárolta a magyarországi piacon fellelhető egyetlen Tiziano-képet az Értéktár Program keretében. A jegybank holnapján csütörtökön megjelent közleményben azt írták: a Mária gyermekével és Szent Pállal című festményért 4,5 milliárd forintot fizettek.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Megtartotta az év első ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A Varga Mihály jegybankelnök vezette grémium ezúttal sem változtatott az irányadó rátán.
Soha ennyi készpénz nem volt még forgalomban Magyarországon, kvázi fejenként 1 millió forintnyi „kápé” kering a rendszerben. A mennyiség pedig még tovább nőhet, hiszen néhány hét és duplájára emelkedik az ingyenes készpénzfelvételi limit.
Számos országban adóemeléssel indult az év, Magyarországon viszont több társadalmi rétegnél is adócsökkentés lépett életbe. Emelkednek a bérek és a nyugdíjak is, ami lökést ad a gazdaságnak.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakáshitelezés volumene.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
