Biszku-ügy: a NEB vitaindítónak szánta az igazságtételről szóló javaslatát

 

Máthé Áron szavai szerint a javaslattal „disputát” szeretett volna kezdeni a NEB, és valóban elindultak erről szóló szakmai kezdeményezések, társadalmi vita vette kezdetét. Nyitott kérdés, hogy Magyarországon ez úgy alkalmazható-e, mint Lengyelországban, a lényeg az, hogy lefolytathassanak vizsgálatokat, megszülethessenek történeti, jogi értékítéletek – tette hozzá.

 

Úgy fogalmazott: izgalmas kérdés Magyarországon, hogy egy-egy cselekménynek, eseménynek vagy történelmi személy politikájának a történeti és a jogi értékelése hogyan hozható összhangba. Hozzáfűzte: a Nemzeti Emlékezet Bizottságát a rá vonatkozó törvény „nem véletlenül” ruházza fel a jogalkotási koncepciók kidolgozásának részfeladatával, pontosan azért, hogy az igazságtétel huszonöt éve húzódó folyamatában is „a történelem és a jog kicsit közelebb kerüljön egymáshoz”.

 

Felhívta a figyelmet arra: a lengyel és a magyar esetekben a történelmi háttér, a társadalmi tapasztalat eltérő, hiszen Lengyelországban az 1980-as években még tömegesen alkalmazott erőszakot a diktatúra, és ott tömegek vettek részt a kommunista diktatúrával szembeni szervezkedésekben, míg Magyarországon „tárgyalásos rendszerváltozás” történt.

 

Katona Gábor, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi főosztályának vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában júniusban beszélt arról: a bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy a kommunista korszakkal kapcsolatban az áldozatok és az elkövetők esetében is megtörténjen a teljes körű igazságtétel. A Biszku-per tapasztalatait is figyelembe véve ennek érdekében jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki. Kiemelte: lengyel példára lehetővé tennék, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás.