Árulkodó: fontos évfordulót felejtett el Magyar Péter pártja
Pedig a Tisza Párt elnöke mindig mindenről posztol, ha kell, ha nem.
Az MSZP ostobának tartja a vasárnapi zárva tartásról szóló szabályt, ezért minden társadalmi, szakmai és politikai szervezettel kész összefogni a vasárnapi zárva tartás eltörlése érdekében.
Az MSZP kész minden társadalmi, szakmai és politikai szervezettel összefogni az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának eltörlése érdekében. Ezt Harangozó Tamás, a szocialisták országgyűlési képviselője közölte csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta, az MSZP ostobának tartja a vasárnapi zárva tartásról szóló szabályt, ezért annak eltörlését „össztársadalmi érdekként” és nem pártpolitikai ügyként kezeli. Az MSZP éppen ezért nem kívánja kisajátítani a vásárlók és kereskedők jogainak védelmét és minden támogatót szívesen lát népszavazási kezdeményezésükhöz, amelyben várhatóan jövő héten hoz döntést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – fejtette ki.
Harangozó Tamás emellett bejelentette, írásbeli kérdésben vár újabb érveket Pálffy Ilonától, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökétől arra, hogy korábban milyen alapon utasította vissza a szocialisták népszavazásra szánt kérdését. A politikus megismételte az MSZP korábban már ismertetett érveit, amelyek szerint a párt minden szabályt betartva, megfelelően adta be kezdeményezését, amit azonban szerintük az NVI elnöke „utólag kreált” idő előtti benyújtásra hivatkozva utasított el.
Harangozó Tamás kiemelte, jelenleg az MSZP kérdése az egyetlen, amely egyszerre érthető az állampolgároknak és a törvényhozásnak, így a kezdeményezés sikere esetén egyértelműen a kötelező vasárnapi zárva tartás eltörlésével járna.
Az MSZP kedden változatlan formában adta be az NVI elnöke által visszadobott kérdést, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”. A jogszabályok értelmében egy népszavazás kezdeményezője kérdését – az NVI elnökének elutasítását követően – ismételten benyújthatja, és ekkor azt mindenképpen az NVB napirendjére kell tűzni.
A választási bizottságnak ezt követően 30 napja van döntenie a kérdésről, amit a Kúria előtt lehet megtámadni. A témában új népszavazási kezdeményezést csak a jogerős elutasító döntés után lehet elkezdeni.