Mórahalom polgármestere: ez nem menekültügy, hanem népvándorlás

2015. június 28. 12:00

Tűrőképességük határára értek a magyar-szerb határon élők, miután pár forgalmasabb nap alatt több ezer menekült érkezik a térségbe. A mórahalmi polgármester népvándorlásról beszél, szerinte már nem lehet a normális életviszonyokat fenntartani.

2015. június 28. 12:00

Néhány forgalmasabb nap alatt több ezer ember érkezik illegálisan a Homokhátságra, az itt élők tűrőképességük határára értek, jelentette ki Nógrádi Zoltán Mórahalom fideszes polgármestere vasárnap. A Mórahalmon és a környékbeli településeken, az illegális migráció frontvonalában élők egyetlen alkalommal sem tagadták meg a segítséget a rászorulóktól, mondta a Csongrád megyei közgyűlésben képviselőként is dolgozó politikus.

A polgármester úgy fogalmazott, ez már nem menekültügy, hanem népvándorlás, és ilyen teher mellett sajnos már nem lehet a normális életviszonyokat fenntartani. Nógrádi Zoltán sajnálatosnak nevezte, hogy ez a mindennapi életet, biztonságot érintő kérdés egyesek számára pártpolitikai témává vált. Az MSZP és a DK azt hangoztatja, hogy nincs menekültügy, migrációs kérdés, ezzel azt mondják, hogy amit minden nap megélünk, amivel szembe kell néznünk, az hazugság, tette hozzá.

A polgármester szerint ez felháborítja a Homokhátságon élőket, és egyben az az üzenete is van, hogy az MSZP és a DK pártpolitikai alapon nem védi meg őket ettől az új népvándorlási hullámtól, és nem hajlandó tudomásul venni a segélykiáltást.

Nógrádi Zoltán bírálta szegedi polgármestertársát, a szocialista Botka Lászlót, amiért azt nyilatkozta, semmiféle problémát nem jelent a térségnek és így Szegednek sem a kialakult rendkívüli helyzet. Szeged polgármesterének segítő kezet kellene nyújtania a térségben élőknek és a többi, kisebb település polgármesterének, hogy együtt küzdhessenek meg ezzel a helyzettle, mondta.

Összesen 305 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
berzsian56
2015. június 29. 10:25
Csehország sátrakat küld magyarországra a menekültek elszállosálához. Köszönjük ,ez nagy sgitség. De nem e lehetne é, hogy azokat a sátrakat otthon verjék fel, mi meg segitségképpen küldünk bele elszállásolandó menekülteket?
áfonya
2015. június 29. 00:16
A menekültáradat valódi célja egy globális, európai járvány? A Csongrád Megyei Kormányhivatal szerint járványügyi teendő nincs, de óva inti a megyében élő lakosságot attól, hogy felszedjék a menekültek hátrahagyott holmijait. Rüh- és tetűveszélyt említenek, ami – legyünk őszinték – semmiség ahhoz képest, ami valójában fenyegeti az európai embereket. A Belügyminisztérium milliós támogatást különített el a probléma kezelésére, de ez sajnos csak részmegoldásként könyvelhető el. A térséget megrohamozó migránsok olyan betegségeket hordoznak, melyekkel szemben az európai népek nem rendelkeznek immunitással. Halálos kimenetelű, tömeges megbetegedések jelentkezhetnek a malária, sárgaláz, ebola, kolera, AIDS, hepatitis A, leismaniasis, hastífusz, filariasis és egyéb vírusok elterjedésének nyomán. http://nemzetiarcvonal.net/2015/06/28/a-menekultaradat-valodi-celja-egy-globalis-europai-jarvany/
thymian
2015. június 28. 23:13
Debrecenben a piacon árulják a kaját, amit kapnak. A csóró magyar meg megveszi, amit az ő pénzéből adnak nekik. Hol van ilyenkor a nav? Csak a magyarokat tudják b@sztatni?
katus
2015. június 28. 22:20
Kóser Lajos szerint is a "holokauszt" a magyar nép legnagyobb vesztesége, melyhez hasonlót nem ismer a történelem 2015. június 28. 16:56 Gyászistentiszteletet tartottak és holokauszt-emlékhelyet avattak vasárnap a "vészkorszak" debreceni áldozatainak emlékére a helyi Pásti utcai ortodox zsinagóga udvarán. A menetrend szerinti holoszeánszon ismét színt vallott Kóser Lajos. Véleménye szerint a "holokauszttal" olyan veszteség érte a magyar népet (!), mint a történelem során még soha. Az emlékfalra az ún. holokauszt állítólagos hatezer (bűvös szám - a szerk.) debreceni zsidó áldozatának nevét vésték fel, az emlékmű országosan egyedülálló módon a magyar kormány, a debreceni önkormányzat és a helyi zsidó hitközség együttműködésével, a Teva Gyógyszergyár Zrt. támogatásával készült el - jelentette be Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke. A történelem legnagyobb vesztesége Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere kiemelte, az, hogy az emlékmű a város és a zsidó hitközség összefogásával jött létre, jelzi: a fájdalom, az emlékezés közös ügyünk. A politikus szerint a "holokauszttal" olyan veszteség érte a magyar nemzetet (sic!) és a zsidó közösséget, mint a történelem során még soha. "Ha belegondolunk a holokausztba, minden indulat, harag jogos. Jogos, mert olyan veszteség érte a magyar zsidó közösséget és a magyar nemzetet, melyhez hasonlót nem ismer a történelem." Úgy vélte, hogy az áldozatokról való megemlékezés nem zsidó belügy, mivel az elpusztítottak a "testvéreink", magyarok, zsidók, debreceniek voltak. Emlékeztetett azokra az egykori városházi alkalmazottakra, akik keresztény menlevelek kiadásával debreceni zsidók százait mentették meg a fizikai munkától, amiért a város 2001-ben a Jad Vasem Intézet által a néhai tisztviselőknek adományozott kitüntetést vehette át. Régi adósság Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere hangsúlyozta: a város régi adóssága volt, hogy méltó emlékhelyet állítson a holokauszt™ debreceni áldozatainak. A zsinagóga udvarán felállított emlékfal átadásával a zsinagóga amellett, hogy kegyhely, mától mementóul is szolgál - fűzte hozzá. Debrecen fejlődésének alapvető záloga a spirituális sokszínűség: "a kálvinista Rómában" van az ország egyetlen görögkatolikus metropóliájának székhelye, van római katolikus püspökség és itt működik a legnagyobb vidéki zsidó közösség - örvendezett az alpolgármester. Fekete Károly tiszántúli református püspök kiemelte: az emlékfal átadása végtisztesség megadása olyan embereknek, akik a "vészkorszakban" nem részesülhettek ebben. "A fal azt jelzi, hogy akik temetetlenek maradtak, megkapják a végtisztességet" - jegyezte meg a püspök, és utalt arra, hogy azok, akik egykor pusztán számok voltak a pusztulásban, az emlékhelyen nevet kaptak. Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke megemlékezett arról, hogy a debreceni zsidóság a második világháború előtt népes, virágzó közösség volt. Hét évtizede hiányoznak nekünk nagyszülők, dédszülők, a meg nem született gyerekek, az a hatezer ember - asztalos, kereskedő, tudós -, aki élete során Debrecent szolgálta volna - mondta. Soha többé stb. stb. "Legyen ez az emlékhely méltó helye és helyszíne a megemlékezésnek" és figyelmeztessen: "közösen kell tenni azért, hogy se mi, se fiaink, se unokáink ne éljenek át ilyen borzalmakat" - jelentette ki a DZSH elnöke. A megemlékezés alkalmából tartott gyászistentiszteletet Totha Péter Joel vezető tábori rabbi vezette, a "holokauszt-túlélők" nevében Gergely Judith professor emerita figyelmeztetett az "ősöket megtartó emlékezet" fontosságára. A megemlékezés végén a résztvevők hosszú sorokban járultak az emlékfalhoz, ahol - miközben a Schindler listája című propagandafilm zenéje volt hallható - elhelyezték az emlékezés kavicsait. (MTI - Haon nyomán) Forrás: https://kuruc.info/r/2/145024/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!