Elrontottuk a kárpótlást és a privatizációt, legyőzött minket az állam

Hat hét alatt 35 európai várost járt be Free Market Road Show néven egy csapat libertárius és piacpárti nézeteket képviselő közgazdász, üzletember, szakértő és gondolkodó, hogy szerte a válságtól sújtott Európában terjesszék a kapitalizmus, a minél szabadabb üzlet, kereskedelem és vállalkozás ethoszát. A road show-t az osztrák Austrian Economics Center (AEC) szervezte, amely több mint hatvan intézettel, egyetemmel és alapítvánnyal van kapcsolatban a Hayek Instituttól a Liberty Fundig. Immár nyolcadik alkalommal járták be Európát a road show keretében. A Londontól Tiranáig, Párizstól Tbilisziig, Athéntól Koppenhágáig futó turné tényleg megfordult Európa minden sarkában, hogy végül a turné utolsó állomásán az unortodox gazdaságpolitikájáról elhíresült Magyarországra látogassanak – a budapesti eseményt a Danube Institute-tal közösen szervezték.

A szabadság önmagában is fontos érték

Benjamin Powell, a texasi Free Market Institute igazgatója, miután a konferenciával bejárta fél Európát, arról beszélt, hogy meglátása szerint a vállalkozói szféra helyzete ugyan eltér országonként, de nem annyira, mint amennyire maguk az országok közötti színvonal- és fejlettségbeli különbségek indokolnák. Powell szerint a fő kérdés: mik a játszma szabályai. „A szabadság önmagában is fontos érték” – hangsúlyozta. A legfontosabb a tulajdonjog szentsége: legyen tulajdonunk, tudjunk vele rendelkezni, méghozzá jól. Fontos tényező az ár, az árak alakulása: a források ott vannak a világban, azok eloszlása határozza meg az árakat. Ott van a profit kérdése is: sokan beszélnek arról, hogy a kapzsiság okozta a jelenlegi gazdasági válságot, de hát a kapzsiság mindig is jelen volt az emberiség történelmében, régen is, most is. A profit avagy a veszteség alakulása pontosan meg tudja mondani, vissza tudja jelezni, mit és hogyan csinál a vállalkozó.

Powell megnézte, hogyan alakultak Magyarország gazdasági mutatói a rendszerváltás óta: a szigorú számok és mutatók szerint hazánk 1990-től 2005-ig járt be egy alapvetően javuló pályán, azóta viszont összességében leálltak a folyamatok. A jelenlegi adatok szerinte biztatóak, viszont arra figyelmeztetett: „Ne menjetek lefelé azzal, hogy az euróhoz csatlakoztok!” Még egyszer hangsúlyozta, a szabadság a fontos: azok a szabad országok, amelyek vagy gazdagok vagy pedig fejlődnek; és azok a nem szabad államok, amelyek vagy szegények vagy pedig stagnálnak.

A vállalkozások ellenfelei az intézményi akadályok

Hannes Enthofer, a Finance Trainer nevű pénzügyi tanácsadó cég partnere arról beszélt: a vállalkozások két ellenfele egyrészt az intézményi akadályok szövevénye, másrészt pedig a dolgozók költsége. Tapasztalatai szerint például az olasz üzletbe, gazdaságba meglehetősen nehéz betörni külföldiként, mert intézményi és egyéb akadályok nehezítik a versenybe való belépést.

A dolgozók költsége is egyre nagyobb probléma: Ausztriában látja, hogy egyre kevesebb embert foglalkoztatnak a cégek. Németországban hasonló gond, hogy a régóta, akár évtizedek óta működő Mittelstand (kis- és közepes) vállalkozások hogyan tudnak tovább működni, ki veszi át az előző nemzedéktől azokat. És persze az is kérdés, hogyan tudnak növekedni ilyen stagnáló európai környezetben. Cége Luxemburgban is működik, ott azt látja, hogy a fiatalok inkább mennek vastag fizetésekért a biztonságos állami szférába, mint hogy vállalkozzanak.

Elrontottuk a kárpótlást és a privatizációt

Persze a nyugati gazdag országok vállalkozásainak problémái nincsenek épp egy súlycsoportban a keleti-európai, magyar társaikéval. Erről már Orbán Krisztián, az Oriens Investments alapító-igazgatója beszélt a konferencián. Orbán felvázolta: a kis- és középvállalkozásoknak Magyarországon az elvártnál alacsonyabb részesedése van a gazdaságból. De nem az emberanyag, hanem a szabályozás a rossz. A 27 százalékos áfa szerinte csalásra ösztönöz. Orbán Krisztián szerint ha becsületesen kifizeted az áfát, attól még a versenytárs nem fogja, „de legalább becsületesen meg lehet halni”.

Az üzletember úgy látja a magyar vállalkozások nem tudnak a nemzetközi világba kitörni. Az egész világban van egy örök intézményi harc a politika, az éhes állam és a tőkések, vállalkozások között. Ez a harc Magyarországon is zajlik, de jelenleg az látszik: a politikum győzött. A szabályozások nem a vállalkozások igényeit tükrözik. Orbán Krisztián szerint Magyarországon súlyos probléma a hazai tőke hiánya: ez egy 150 éves gond, de a világháborúk és a kommunizmus teljesen tönkretették a magánszférát. A probléma lényege, hogy a magánvagyon szintje nagyon alacsony. A jövedelmek terén – az egész világhoz képest – nem áll rosszul a magyar társadalom, de egyszerűen nincs vagyonunk. Ez persze egész Kelet-Európában probléma.

Orbán Krisztián úgy látja: a hiba ott történt, hogy 1989-90-ben nem volt valódi kárpótlás. Úgy fogalmazott: a magyar állam a negyvenes években elvette a magántulajdont, és a rendszerváltás során szinte semmit nem adott vissza belőle. „Az üzenet az volt: első az állam, második a magántulajdon.” Ezért nem meglepő, hogy a magyar vagyonosok inkább külföldre viszik a pénzüket. Orbán szerint további hiba volt a privatizáció módja: a külföldi tőkét behívták, és ennyi. Ezek a cégek aztán a profitot kivitték, és nem történt spillover effektus, vagyis nem folyt le a pénz, a profit a magyar társadalomba és gazdaságba. „Ami know-how van, az a német ipar itteni cégeiben és beszállítói körül található.”

A magyar állam nem tudott megfelelő környezetet teremteni a vállalkozásoknak - vonta meg a mérleget Orbán Krisztián. Kettős gazdaságot teremtettünk: egy hazai, helyi gazdaságot és egy külföldi tulajdonú gazdasági szférát. Közöttük akkora különbségek vannak, mint a román vagy a bolgár gazdaságban. Orbán úgy látja: a magyar gazdaság makroszámai jók, de ez nem csorog le a tömegekhez. További probléma, hogy nincs olyan helyi tulajdonosi osztály, amely ellensúlya tudni lenni az államnak. „Túlhatalmat szerzett az állam, teljesen elromlott az egyensúly” – zárta szavait Orbán Krisztián.

Ha kitörlöd a vallást a társadalomból, nem tudsz elég rendőrt felvenni

A konferencia utolsó előadását Christof Zeller-Zellenberg, az osztrák Europa Institut elnöke tartotta. Beszédét Cicero-idézettel kezdte: a magántulajdon megsértése a köznorma súlyos megsértését jelenti. Emlékeztetett: még Keynes is arról értekezett, hogy a GDP 25 százaléka lehetne maximum az állami újraelosztás mértéke. Ehhez képest Ausztriában 50 százalék körül van most ez az arány. Amire szükség van: a jog erős uralma, az alacsony adók, valamint a jó oktatás. És ami szerinte még fontos: sok gyerek vállalása, hiszen ők lesznek a jövő vállalkozói, innovátorai, munkavállalói és fogyasztói. Ahogy fogalmazott: sok és egészséges mentalitású gyermekre van szükség, akik képesek a tanulásra. A gyerekek érdekében pedig szükség van a hagyományos család és értékrendjének védelmére. „Nézzük meg társadalmaink állapotát: szabadok még a társadalmaink?” - tette fel a kérdést Zeller-Zellenberg. Úgy látja: az egyéni szabadság védelme nem csak egy érték, hanem az emberi civilizáció alapja. Idézte személyes barátját, Schönborn bécsi érseket, aki szerint „Isten adta nagy ajándék a személyes szabadság”.

Az osztrák előadó emlékeztetett arra, hogy Kelet-Európa negyven évig volt elzárva a Vasfüggöny mögött, elzárva a szabad világtól. Ezért is fontos tudatosítani, hogy szükség van az erényekre, az erkölcsökre, az önmagunkért és szomszédainkért vállalt felelősségre. „Élhetünk a természettel szemben egy ideig, de nem fog örökké menni” – mondta Zeller-Zellenberg. Idézte a francia írót, Michel Houellebecq-et is, aki szerint az ateizmus kihalóban van: ha kitörlöd a vallást a társadalomból, nem tudsz elég rendőrt felvenni. Zeller-Zellenberg szerint tudnunk kell, honnan jövünk, hol tartunk és hová megyünk. „Védjük meg a természetjogra alapozva a szabadságunkat, szabad és erényes társadalmunkat” – zárta szavait az osztrák Europa Institut elnöke.

***

A budapesti Free Market Road Show-ról szóló másik tudósításunk: Óvnak minket az eurótól a szabadpiaci héják.

A Free Market Road Show főszervezőjével, Barbara Kolmmal készült interjúnk: Európának a sokszínűség az erőssége.