Tizenhat civil szervezet csatlakozott az Áder János köztársasági elnök által kezdeményezett klímavédelmi felhíváshoz. A szervezetek szerint kiemelten fontos a decentralizált, közösségi energiatermelési kezdeményezések segítése. Arra kérték a kormányt, hogy lépjen vissza a paksi beruházástól.
A Magyar Természetvédők Szövetsége koordinációjával tizenhat környezet- és természetvédő civil szervezet csatlakozott az Áder János köztársasági elnök által kezdeményezett klímavédelmi felhíváshoz. A szervezetek az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatukban hangsúlyozták: üdvözlik a köztársasági elnök kezdeményezését, amelyben a világ döntéshozóit sürgeti azonnali és hathatós éghajlatvédelmi cselekvésre.
A civilek emlékeztetnek, hogy decemberben a világ vezetői összeülnek Párizsban az ENSZ klímacsúcson, hogy megállapodjanak az új, 2020 utáni nemzetközi üvegházgáz kibocsátás-csökkentési vállalásokról. A párizsi tárgyalásokat előkészítő, a héten befejeződő bonni találkozón azonban szerintük eddig alig történt előrelépés. A szervezetek arra buzdítják tagjaikat, hogy támogassák aláírásukkal a köztársasági elnök által létrehozott www.elobolygonk.hu oldalon található petíciót.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás fenyegető hatásai csak akkor kerülhetőek el, ha minden ország határozott lépéseket tesz a „közös, de megkülönböztetett felelősség” elve értelmében. Csak olyan párizsi megállapodás tekinthető sikeresnek, amely sürgős és jelentős kibocsátás-csökkentést rendel el a tudományos eredményekkel összhangban – írják a nyilatkozatban.
A környezet- és természetvédő szervezetek szerint Magyarországnak is mihamarabb el kell kezdenie az energia- és anyagtakarékos gazdaság felé való rendszerváltást, ezért azt várják a kormánytól, hogy támogassa az energiahatékonyságot és a megújuló energiák elterjedését.
Kiemelten fontos a decentralizált, közösségi energiatermelési kezdeményezések segítése, amelyet a magyar kormányzatnak jogi és pénzügyi eszközökkel kell ösztönöznie. A 2030-ra szóló energiahatékonysági és megújuló energiás uniós célszámot le kell bontani magyar vállalásokra úgy, hogy Magyarország megfelelően kivegye a részét, és jogilag kötelező vállalásokat tegyen – hangsúlyozzák a nyilatkozatban.
A fosszilis energiák kiváltása során el kell kerülni a környezetre és társadalomra további terheket rovó álmegoldásokat, mint az atomenergia vagy a biomassza túlzott használata. Éppen ezért sürgetik, hogy Magyarország lépjen vissza a paksi atomerőmű bővítésétől – hangoztatják a nyilatkozatban.
Emellett kérik, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb pénzügyi, kapacitásépítési és technológiai segítséget, együttműködést nyújtson a fejlődő országoknak, amellyel az igazságos, energiahatékonyságon és megújuló energiákon alapuló energiaellátás biztosítását, valamint az elkerülhetetlen klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik elő ezekben az országokban.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Ürge-Vorsatz Diána: Magyarország középső része az elmúlt 3 évtizedben Európa leggyorsabban melegedő részei közé tartozik!
A Kreml sajtótitkára szerint hamarosan új, az atomfegyvereknél sokkal pusztítóbb fegyverek láthatnak napvilágot.
A külpolitikai siker helyett súlyos presztízsveszteség lett a végeredmény, miután Berlin elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Legalábbis az új vezetés tervei szerint.
Megválasztották a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjait. Németország elbukott.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
