Mivel a halál természetszerűleg lehetetlenné teszi a büntethetőséget, a bíróság „csak” megállapítaná a tényállást, döntene arról, hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, akkor milyen bűncselekményben.
„Az Alapjogokért Központ megfontolásra érdemesnek tartja a Nemzeti Emlékezet Bizottságának azon javaslatát, mely lehetőséget teremtene a kommunista diktatúra működtetőinek – így például Biszku Bélának – a felelősségre vonására akkor is, ha az adott büntetőeljárást a terhelt halála miatt egyébként nem lehetne lefolytatni. A NEB javaslata alapján ugyanis a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények, illetve az ún. »kommunista bűncselekmények« alapján indult eljárásokban a terhelt halála a főszabályoktól eltérően nem minősülne az eljárás akadályának.
A hatályos szabályok jelenleg ezt írják elő, a NEB javaslata viszont az eljárási törvények egységét meg nem bontó módon a fent említett kiemelt jelentőségű ügyekben – némi kodifikációs pontosításra még talán szoruló – speciális kivételszabályokat állapítana meg. Így az eljárási szabályok között rögzítenék, hogy a hatóságoknak a feljelentés befogadása, a nyomozás, a bizonyítás, de a vádemelés során is figyelmen kívül kellene hagyniuk azt a tényt, hogy a terhelt elhunyt.
A javaslat emellett a bíróságok számára is előírná, hogy az eljárást ilyen esetben nem szüntethetik meg. Mindemellett a nemrégiben első fokra visszautalt Biszku-üggyel összefüggésben a NEB előterjesztésének egyik legfontosabb eleme, hogy fentiekben leírtakat – amennyiben azokat az Országgyűlés elfogadná – már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kellene. Azonban a NEB javaslatának azon pontja, mely az anyagi jog, a Btk. szabályait is módosítaná, az Alapjogokért Központ szerint csak felesleges problémákhoz és jogértelmezési vitákhoz vezetne.
Az alapján ugyanis a fenti, kiemelt jelentőségű ügyekben az elkövető halála nem minősülne büntethetőséget megszüntető oknak, így a bíróság kiszabhatná a büntetést, de a végrehajtást nem rendelné el. A Központ azonban úgy véli, hogy mivel a halál természetszerűleg lehetetlenné teszi a büntethetőséget, ezért ennek kapcsán szintén elegendő lenne az eljárási törvény módosítása. Így a bíróság »csak« megállapítaná a tényállást, döntene arról, hogy a vádlott bűnös-e, és ha igen, akkor milyen bűncselekményben – azonban büntetést nem szabna ki.”
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Egy biztos, ahogyan a kő, és a magyarság, úgy a bocskai is megmarad.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Sok minden eldőlhet.
