„Romániában nincs igazság” – Megszólalt a Mandinernek a Budapesten bujkáló Markó Attila

Közvetítőkön keresztül kerestük meg Markó Attilát, az RMDSZ politikusát és volt román kisebbségügyi államtitkárt, miután múlt szerdán a román legfelsőbb bíróság az ottani korrupcióellenes ügyészég (DNA) kérésére elrendelte előzetes letartóztatását. Néhány óra gondolkodás után beleegyezett abba, hogy nyilatkozzon a Mandinernek.

 

Markó Attila erdélyi magyar politikus feleségével együtt érkezik a budapesti magánlakásra, ahová a találkozót megbeszéltük. Semmi zakó, nyakkendő. Farmert, pólót, bordó kardigánt visel. A homloka enyhén gyöngyözik. Nem csak a lépcsőzéstől.

 

 

Nem a DNA, a román korrupcióellenes ügyészég embere volt, csak egy otthoni tisztelője, aki biztosította támogatásáról a három éve még Románia kisebbségügyi államtitkáraként dolgozó Markót. Feleségével december óta vannak Budapesten. Bujkálnak? - kérdezem. 

 

 

A tartalékaikból és Markó Attila bukaresti parlamenti képviselői alapdíjából éltek eddig, ám már utóbbi sincs, az RMDSZ-es politikus ugyanis április elsején lemondott bukaresti mandátumáról. Negyvenhat éves. Az albérlet, amelyben meghúzták magukat, 30 négyzetméter. Otthon van egy családi házuk, hat évig pofozgatták, csinosítgatták. Azt zárolta a DNA. Lassan munkát keresnek, próbálják újrakezdeni az életüket. Csak közben a tehetetlenség dühös szorongása mérgezi a napjaikat. Markó állítása szerint nem az igazságszolgáltatás elől menekült el Romániából. Hanem annak hiánya elől. A kálváriája 2007-ben kezdődött, az események gyökere azonban még mélyebbre nyúlik az időben. 

 

 

A Székely Mikó Kollégium ügye is így került elő. Akkoriban elég esetlegesen ment a visszaszolgáltatás. Törvények, kormányrendeletek mellékleteként jelent meg, mit ad vissza a román állam, s egy 1999-es kormányhatározat mellékletében szerepelt a kollégium is. 

 

 

Az, hogy bíróságra került az ügy 2007-ben, még nem a román-magyar villongások következménye volt. Egy magyar, aki a Mikó-ingatlanok egyikében lakott, pert indított. „Ez a magyar átok. 2007-ben indult a nyomozás, 2010-ben volt vádemelés, 2012. június 28-án pedig börtönre ítéltek” - mondja Markó. „Pontosan a kilencedik házassági évfordulónkon” – szól közbe keserű egykedvűséggel a feleség. A román bíróság kapva kapott az alkalmon, s 2012 nyarán kimondta: soha nem is volt az egyházé az ingatlan, az tehát a román államot illeti meg. A restitúciós bizottság tagjait pedig börtönre ítélte. A román tagot felfüggesztettre, a két magyart – az egyik Markó – letöltendőre. Mindezt úgy, hogy az önkormányzatnak nem kellett az ingatlan, boldogok voltak, hogy visszakerült az egyházhoz, tehát nem volt helyi ellenérdekelt fél. 

 

2012. szeptember elsején Szentgyörgyön nagy Mikó-tüntetés is volt, „Az igazság napja” néven. 25 ezer ember volt kint táblákkal, Kató Béla református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, mindenki elmondta, hogy mekkora gazemberség, ami történik. 

 

„Rá egy napra mit tesz a román igazságszolgáltatás csúcsszerve, a legfőbb bírói tanács? Kelemen Hunor, Kató, Jakubinyi ellen kezd vizsgálódni. Azért, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik a kijelentéseikkel.” 

 

A történetnek azonban még nem volt vége, s itt válik érthetővé, miért jött Budapestre múlt decemberben Markó. A másodfokú döntés tavaly november 26-ára volt kiírva a Mikó-ügyben. 

 

 

Mindeközben megszületett a jogerős ítélet Mikó-ügyben. Felfüggesztettre változtatták a letöltendő börtönbüntetést. Arra rájött a bíróság is, hogy nehezen lehet indokot találni a román tag felfüggesztettjére és a magyarok letöltendőjére – ugyanazért a „bűncselekményért”. 

 

 

Ha maradt volna Romániában, előzetesben ült volna hónapokat. Akkor is, ha ma, öt hónappal később már tudható, hogy megalapozatlan volt a letartóztatási kérelem Markó ellen abban a bizonyos Bica-ügyben. Tényleg nem volt ugyanis jelen a kifogásolt bizottsági döntésnél. 

 

December, január, március – Markó erre hivatkozva háromszor is kérte, hogy ejtsék már a vádat. Megtagadták. Csakhogy közben indult egy újabb eljárás.

 

Három, 84 millió eurós kárt okozó 2008-as és 2009-es kárpótlási döntés miatt vizsgálódnak épp. Az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) központi restitúciós testületének két másik akkori tagját, Horia Georgescut, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét és Theodor Nicolescu liberális képviselőt már őrizetbe is vették. Ebben a 225 oldalas vádiratban mintegy mellékesen benne van az is, hogy a Bica-ügyben ejtik a vádakat Markó ellen. 

 

 

Tehát nincs csúszópénzgyanú önnel kapcsolatban? - érdeklődöm.

 

 

Markó ellen tehát nincs és nem is volt soha olyan vád, hogy csúszópénzt tett volna el, hogy személyesen korrumpálódott volna. Sem a Mikó-ügyben, sem a Bica-ügyben, sem a legújabban nem fogalmazódott meg ilyesmi vele kapcsolatban. Minthogy azonban április elsején lemondott bukaresti parlamenti mandátumáról, s mentelmi joga megszűnt, a román ügyészség ebben a legújabb ügyben elrendelhette előzetes letartóztatását. Ez múlt szerdán meg is történt. 

 

Az előzetes egyébként nagy divat ma Romániában. Akit megvádolnak a korrupcióellenes ügyészek, már viszik is. Ha kiderül, hogy alaptalan a vád, hát, akkor úgy járt az illető. Mint Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, akit a múlt héten rohantak le a kommandósok. 

 

 

S hogy mi lehet a háttérben? Markó szerint a nagy korrupcióellenes harcot kihasználva a román állam egy füst alatt a magyar politikai elitet is le akarja fejezni. Javítanak az arányon. Túl kevés volt a magyar a lefogottak között. Az ingatlanok újraállamosításával pedig visszafordíthatják az erdélyi magyar – egyházi és civil – „terjeszkedést”. A végeredmény Mikó-ügyben azonban még csak nem is ez, hanem a színtiszta katasztrófa. A kollégiumot a bírósági döntés után például a szentgyörgyi önkormányzat visszavette volna a saját kezelésébe, hiszen az visszakerült román állami tulajdonba. Csakhogy az ítélet a hivatal szerint végrehajthatatlan. Nem lehet az alapján telekkönyvezni. Most ott lóg a levegőben egy iskolaépület. Papíron az államé, de nem lehet bejegyeztetni, tehát ők nem fizetik a fenntartási költségeket. Az egyházé már nem, ezért az egyház sem fizeti. 

 

Arra, hogy Markó rövidesen szabadon hazatérhet, kicsi az esély. Az ügyet persze a távollétében is letárgyalhatja a román bíróság, s annak végén akár felmentő ítélet is születhet, de addig újabb évek telnek el. 

 

 

A Mikó-üggyel elmennek azért Strasbourgig, mert ott nem kell jelen lennie. „Az nem eszi úgy az ideget.” S hogy mi lesz Markóval az új ügyben? Reméli, hogy ha lesz is ellene európai elfogatóparancs, „a magyar állam az igazság oldalán marad, nem áll a jogtipráséra”. 

 

Markó úgy fogalmaz: „Mivel tudom, hogy semmi jogelleneset nem tettem, semmilyen bűnt nem követtem el, tiszta lelkiismerettel állnék bármely jogállami bíróság elé, akár itt is. A román bíróság velem szemben többszörösen bizonyította, hogy nem az.” 

 

Arra, hogy menedékjogot kapjon, ahogy a Jobbik követelte rögtön, semmi esély: egy EU-tagállamból érkező személy alapból nem kaphat menedékjogot. De vajon honnan tudhatná a magyar bíróság, hogy nem megalapozott a román kérés?

 

 

***

 

Frissítés: cikkünk megjelenése után Markó Attila körözését közzétette az Interpol.