Rengeteg munka áll előttünk, a csapat és a stáb számára egyértelmű a cél

Személyesen fogok beszélni a játékosokkal, és ha nem értik meg, milyen mentalitást várunk el tőlük, annak következményei lesznek.

Az Országgyűlés kedden törvényt hozott az európai uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítése érdekében. Az új jogszabály 2020-ig 18 százalékos energiafelhasználás-csökkentést írt elő az országnak. A képviselők 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el a fejlesztési miniszter előterjesztését.
Magyarország 18 százalékkal csökkenti energiafogyasztását 2020-ig. A kormány szándékai szerint az új törvény biztosítja, hogy az Európai Unió 2020-ig 20 százalékkal tudja növelni energiahatékonyságát, az energiafogyasztás és az energiaimport csökkentésével, valamint az energiabiztonság javításával.
A törvény meghatározza az energetikai auditálás szabályait, meghatározva, hogy milyen feltételekkel végezhető ez a tevékenység, továbbá a nagyvállalatoknak kötelezővé is teszi az auditálást. A nagyobb cégeknek ezt négyévente kell majd elvégeztetniük, először idén december 5-ig, azonban - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - egy évig nem jár büntetés az auditálás elmulasztásáért.
A vállalatok mellett a lakossági fogyasztókat is segíti majd egy új információs honlap, amely energia-megtakarítási módszerekről, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást. A lakossági energiaszolgáltatóknak emellett a jövő évtől saját internetes oldalaikon, illetve ügyfélszolgálataikon is energiahatékonysági tájékoztatást kell adniuk ügyfeleiknek.
Az Országgyűlés döntésével a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja, hogy a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének 3 százalékát újítsa fel. A képviselők rögzítették továbbá, hogy a magán- és köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításának ösztönzésére a kormánynak hosszú távú épületenergetikai stratégiát kell kidolgoznia, amelyet háromévente kell felülvizsgálnia. A parlament a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) bízta meg az energiahatékonyság értékeléséhez szükséges adatok kezelésével.