2064-re épülhet meg a mecseki atomtemető

Több mint száz évre tervezi előre a munkát a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynél jelenleg is zajlanak a kutatások, hogy hol épüljön meg a nagy aktivitású hulladékokat befogadó tároló. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: ütemezésük szerint 2064-re épülhet meg egy nagy aktivitású hulladék befogadására alkalmas mélységi geológiai tároló.

A némi szünet után tavaly Bodán újraindult kutatások 2030-ban juthatnak el oda, hogy kijelöljék a létesítmény pontos helyét. Először egy felszín alatti kutatólaboratóriumot készítenének el, majd az itteni vizsgálatok értékelése, folyamatos monitorozás után épülhet meg a tároló. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. a jelenlegi kutatásokat ugyanolyan alapossággal végzi, mint a Bátaapátiban létesült kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat véglegesen befogadó Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egykori előkészítését – jegyezte meg Kereki Ferenc.

A ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy a kft.-t 1998-ban hozták létre a Magyarországon keletkező radioaktív hulladék kezelésére és tárolására, működését törvényi előírások szabályozzák. A cég tevékenysége az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású hulladék kezelése, a kiégett fűtőelemekkel és a reaktorok majdani leszerelésével kapcsolatos feladatok mellett kiterjed a mezőgazdaságban, az iparban, az orvosi diagnosztika és a gyógyítás, a kutatások során keletkező radioaktív hulladék kezelésére is.

Az ügyvezető elmondta: mivel a paksi atomerőmű blokkjai hosszú évtizedek óta termelnek, már eddigi működésük során is keletkezett radioaktív hulladék, természetesen kiégett fűtőelem is. Az országnak erkölcsi és jogi kötelessége ezt biztonságosan kezelni, tárolni – húzta alá az ügyvezető. Kifejtette, hogy a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésére a szakemberek világszerte a mélységi tárolót tartják a legmegfelelőbb megoldásnak, és ezt európai uniós irányelv is rögzíti. A több mint tíz éve elvégzett felmérések során a nyugat-mecseki agyagkő formációt találták a szakemberek a legalkalmasabbnak egy ilyen mélységi tároló befogadására. Ennek igazolására kezdődtek újra a kutatások a térségben.

A tevékenységeket finanszírozó Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból jelen állás szerint 1700 milliárd forintot kell az elkövetkező hét évtizedben az összes tároló működtetésére, a hulladék kezelésére, a beruházásokra és a kutatásokra fordítani. Ennek az összegnek kevesebb mint a felét, 745 milliárd forintot tesz majd ki a nagyaktivitású hulladék és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését célzó program. „Ez a pénz az újraindult kutatás, a létesítés és a majdani üzemeltetés költségein túl a jövőbeni lezárás, illetve felügyelet összegét is magában foglalja, 70 évre vonatkoztatva” – vázolta Kereki Ferenc.

Az Energiaklubnál másként vélekednek

Korábbi riportunkban arról írtunk, hogy az Energiaklub projektvezetője, Koritár Zsuzsanna szerint „nem túl valószínű, hogy ha ennyi energiát és pénzt fektetnek a bodai kutatásba, akkor végül ne ott építenék a tárolót.” Az Energiaklub munkatársa akkor elmondta: korábban „jellemző volt akár a paksi bővítésnél, akár a bátaapáti tárolónál is, hogy mindig azt mondták, hogy még csak kutatási fázisban vagyunk. Így egyrészt az érintetteket azzal lehetett hitegetni, hogy majd ha megvannak az előkészületek, később beleszólhatnak a döntéshozatalba, másrészt nem vonatkoztak a beruházásokra a szigorúbb szabályok, nem kellett annyi engedélyt beszerezni.”