Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, az MSZP oktatási kabinetvezetője azt mondta, hogy a kormány sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban nem akar és nem tud letenni azon szándékáról, hogy mindenütt állandóan jelen legyen, mindent vezényeljen, mindent ellenőrizzen. Itt nagyon erőteljes ideológiai célok vannak – hangoztatta. Úgy fogalmazott: ami a közoktatásban zajlik, az a világra most rácsodálkozó fiatal nemzedék „tudatos politikai nevelése” az oktatás eszközeivel. A szocialista politikus azt mondta, nem azért állnak ki az egyetemi autonómia mellett, mert az évszázados hagyomány, hanem mert az hozza az eredményt. Úgy látja, kifejezetten hatalmi célok vezetik a kormányt a felsőoktatás finanszírozása tekintetében is, illetve fegyelmezési eszközként is használja azt.
Fontos az állami szerepvállalás az oktatásban, de nem az a feladat, hogy a kormány a tantermek világát irányítsa, hanem az, hogy például az Oktatási Hivatalon keresztül a mérést és értékelést elvégezze – mondta. Szorgalmazta a tankötelezettség korhatárának visszaállítását. Ezt azzal indokolta, hogy a 21. században az érvényesülés alapja a megszerzett és alkalmazott tudás. Közölte, olyan fiatalokat szeretnének, akik felnőttként kritikusan tudják értékelni a világot, ugyanakkor kreatívak, bíznak képességeikben. A szakpolitikus szerint a mélyülő társadalmi különbségek miatt az oktatási intézményeknek szociális szerepük is van, hiszen számos magyar gyerek ott jut csak naponta ételhez. Kitért arra, hogy válság hatására több országban is hozzányúltak az oktatási rendszerhez, és mindenütt máshol emelték a tankötelezettség korhatárát. Ezzel a döntéssel a magyar kormány évente 12-15 ezer gyerekről vette le a kezét, a legszegényebbekről, a leghátrányosabb helyzetben élőkről – fogalmazott.
Hiller István bírálta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozását, szerinte egyetlenegy központból nem lehet meghatározni, hogyan oktassanak az iskolákban. Szóvá tette az alternatív iskolák kormányzati elsorvasztását is. A politikus szerint a legnagyobb gond a szakképzés területén van. Azt nem vitatja, hogy a gazdasági szempontoknak is meghatározónak kell lenniük a szakképzésben, de – mondta – nem inasképzésre van szükség, hanem alkalmazkodni képes tudás megszerzésére. Szeretnék, ha a szakképzésben részt vevők is úgy tudnának olvasni-írni, hogy ha hét év múlva egy új technológia leírását kapják kézbe, megértsék és alkalmazni tudják – mondja.