Tóth Bertalan közölte, a törvényalkotási bizottság ülésén a fideszes Tuzson Bence a módosító indítvány okát firtató kérdésére azt mondta, a brókercégeket akarják csak büntetni, általában a bankokat nem, de arról nem volt szó, hogy a Quaestor-bank kikerül a törvény hatálya alól. Szerinte felmerül a kérdés, kinek a pénze van a bankban. Azt is firtatta, hogy hol van az 18 milliárd forint, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximbank tőkeemelésére kapott a költségvetéséből. Csak nem a Quaestor-bankban, és ezért volt szükség arra, hogy a bank kikerüljön a zár alá vétel alól? – vetette fel.
Tóth Bertalan kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Quaestor banki része február elsején kapott végleges működési engedélyt a jegybanktól, miután tavaly decemberben a Quaestor megvásárolta Credigen Bankot.
A törvényalkotási bizottság szóban forgó összegző módosító javaslatának indokolásában az olvasható: indokolt megkülönböztetni a hitelintézeteket, illetve a bróker cégeket; míg a hitelintézetek esetében az esetlegesen felmerülő káreseményeket az Országos Betétbiztosítási Alap, addig a befektetési vállalkozások esetében a biztosítást a Befektető-védelmi Alap biztosítja. Az Országos Betétbiztosítási Alap esetében mind a biztosított összeg maximuma, mind az alap vagyona, mind az alap befizetői körének vagyona és ennek megfelelően a rendszeresen és rendkívüli jelleggel befizethető összeg mértéke lényegesen nagyobb, mint a Befektető-védelmi Alap esetében. „Azon esetekben, ahol a pénzintézeti tulajdoni arány eléri az 50 százalékot, ott ez kellő garanciát biztosít a befektetések védelme szempontjából” – áll a parlamenti honlapon megtalálható dokumentumban.