Mégse tetszik az MSZP-nek a Fidesz vagyonzárolási törvénye

Az MSZP szerint a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló fideszes törvény –melyet egyébként kedden a szocialista képviselők is támogattak a parlamentben – kiveszi a Quaestor-bankot a zár alá vehető vagyonok köréből, ezért a szocialisták arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a parlament által kedden elfogadott jogszabályt. Erről Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese és Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. 

Mindketten azt firtatták, miért vonja ki „a fideszes brókerkormány” a zár alá vétel alól a Quaestor-bankot? Miért lehetetlenítik el, hogy a bankban lévő vagyonból a kisbefektetőket kártalanítani lehessen? Bárándy Gergely elmondta, hogy a törvényalkotási bizottság nyújtott be az előterjesztéshez egy olyan módosító indítványt, amely a Quaestor-bankot „kimenti a zár alá vétel alól”, mert kiveszik a törvény hatálya alól a bankokat. Hozzátette: a módosítót fideszes javaslatra fogadták el.

Bárándy közölte: a rendőrség most vette zár alá a bankot, a hatályos jogszabályok szerint ezt a bíróságnak meg kell erősítenie. Bárándy Gergely véleménye szerint a hatályos jogszabályok szerint a bíróság „valószínű, hogy nem tudja fenntartani a Quaestor-bank zár alá vételét”. Értékelése szerint a Fidesz átverte a törvényalkotási bizottságot, az Országgyűlést és az embereket is. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy a fideszes haverok kisíbolják a pénzt a Quaestorból a bankon keresztül azért, mert arra nem vonatkozik a jogszabály. Jelezte, törvénymódosítást terjesztenek be a rendelkezés törlése érdekében, és kérni fogják annak házszabálytól eltérő tárgyalását.

Tóth Bertalan közölte, a törvényalkotási bizottság ülésén a fideszes Tuzson Bence a módosító indítvány okát firtató kérdésére azt mondta, a brókercégeket akarják csak büntetni, általában a bankokat nem, de arról nem volt szó, hogy a Quaestor-bank kikerül a törvény hatálya alól. Szerinte felmerül a kérdés, kinek a pénze van a bankban. Azt is firtatta, hogy hol van az 18 milliárd forint, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximbank tőkeemelésére kapott a költségvetéséből. Csak nem a Quaestor-bankban, és ezért volt szükség arra, hogy a bank kikerüljön a zár alá vétel alól? – vetette fel.

Tóth Bertalan kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Quaestor banki része február elsején kapott végleges működési engedélyt a jegybanktól, miután tavaly decemberben a Quaestor megvásárolta Credigen Bankot. 

A törvényalkotási bizottság szóban forgó összegző módosító javaslatának indokolásában az olvasható: indokolt megkülönböztetni a hitelintézeteket, illetve a bróker cégeket; míg a hitelintézetek esetében az esetlegesen felmerülő káreseményeket az Országos Betétbiztosítási Alap, addig a befektetési vállalkozások esetében a biztosítást a Befektető-védelmi Alap biztosítja. Az Országos Betétbiztosítási Alap esetében mind a biztosított összeg maximuma, mind az alap vagyona, mind az alap befizetői körének vagyona és ennek megfelelően a rendszeresen és rendkívüli jelleggel befizethető összeg mértéke lényegesen nagyobb, mint a Befektető-védelmi Alap esetében. „Azon esetekben, ahol a pénzintézeti tulajdoni arány eléri az 50 százalékot, ott ez kellő garanciát biztosít a befektetések védelme szempontjából” – áll a parlamenti honlapon megtalálható dokumentumban.