Belső vizsgálatukkal nem képesek felderíteni
Feljelentést tett a Budapesti Corvinus Egyetem a saját tangazdaságában tapasztalható bűncselekmény gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A Mandiner értesülése szerint azért fordult az egyetem kancellárja és rektora a Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályhoz, mert belső vizsgálatukkal nem képesek felderíteni, mi okozza, hogy az egyetemhez tartozó soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaság (amely kifejezetten termelési céllal fenntartott egység) rendkívül alacsony bevétel mellett és magas költségráfordítással dolgozik.
Az egyetem vezetése szerint felvetődik a gazdasági visszaélés gyanúja, már csak azért is, mert a tangazdaság területén gazdálkodó bérlők hasonló tevékenységei nyereségesek, ahogy a tangazdaság dolgozóinak magáncéges faiskolai tevékenysége is, míg a tangazdaság maga érdekes módon veszteséget termel. Erre az egyetem kancellárja a 2015-ös költségvetés tervezésénél lett figyelmes: túl alacsony bevétel jelent meg a tangazdaság melletti rubrikában a tervezéskor. Az egyetem vezetői ismeretlen tettes ellen tették a feljelentést.
Az alig több mint fél éve működő egyetemi kancellári rendszer egyelőre vegyes képet mutat, de az első eredmények is megmutatkoztak. Nem csupán a friss corvinusos feljelentésben.
Egyszerű trükkök
Az egri Eszterházy Károly Főiskolán értesülésünk szerint például a kancellár fedezte fel azt a 2008 óta tartó visszaélést, amelyet a hivatal egyik gazdasági ügyintéző munkatársa követett el, a gyanú szerint úgy 80 millió forintot téve zsebre.
A trükk egyszerű volt: a hallgatói befizetésekből az illető hallgatói túlfizetésre hivatkozva hosszú éveken át visszautalt pénzt - csakhogy nem a hallgatók, hanem a saját számlájára. Ügyében már folyik a nyomozás sikkasztás gyanújával.
Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatai szerint egyébként ezen az ügyön kívül még három intézmény gazdálkodásával összefüggésben vetődött fel elsősorban hűtlen kezelés gyanúja. Ezek kereset-kiegészítéssel, közbeszerzéssel, pályázati elszámolásokkal, hallgatói önkormányzat pénzügyeivel összefüggő ügyek. Az intézmények: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem.
Változatos csaták a rektorok és kancellárok között
A kancellárok munkája további visszaélésekre vagy egyszerűen a rossz működésre is rávilágít. Erre példa a bajai Eötvös József Főiskola esete, ahol a kancellár nélkül a minisztérium nem jutott volna pontos adatokhoz a közpénzek felhasználásáról. Arról, hogy míg a főiskolán 650-en tanulnak, addig 102 oktató dolgozik (66 közalkalmazottként, 36 megbízással). A veszteséges intézmény tavaly minden saját és pályázati forrását, 73,5 millió forintot el is költött rájuk.
A rektorok és a kancellárok csatája egyébként értesüléseink szerint egyes intézményekben a legváltozatosabb módszerekkel zajlik: van olyan főiskola, amely például felajánlott a kancellárnak havi félmillió forintot egy projektben való közreműködésért.
A szabálytalanságok, visszaélések kiküszöbölésére a megoldás az egységes minőségbiztosítási rendszer bevezetése lehet a 29 magyar felsőoktatási intézményben, minisztériumi forrásaink szerint két év múlva már működhet is így a rendszer.
Számításaik szerint ez már önmagában milliárdokat takarítana meg a költségvetésnek. Míg ugyanis az eltérő rendszerekért ma összesen 30 milliárdos összeget fizetnek az intézmények, az egységes rendszerre már 6 milliárd környéki ajánlata is van a szaktárcának.
