Szijjártó: Erősíteni kell a keleti partnerséget

A keleti partnerség és az Európai Unió bővítésének felgyorsítását szorgalmazta szombaton Szijjártó Péter az EU külügyminisztereinek informális találkozóján Rigában. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta, a tanácskozáson részt vettek a tagjelölt országok külügyminiszterei, így a bővítés volt az ülés meghatározó témája. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Európa tovább veszítene versenyképességéből, ha bezárkózna, a legjelentősebb gazdasági folyamatok ugyanis a regionális integrációk szintjén zajlanak. Mint mondta, szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Kiemelte, hogy az uniónak elemi érdeke szorosabbra fűzni az együttműködést Törökországgal, amely a világ tíz legerősebb gazdasága közé törekszik. „Emellett előrelépést kell elérni a keleti partnerség tekintetében, hiszen az Azerbajdzsánból származó gáz lehet az egyik megoldás Közép-Európa energiabiztonságára”.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán válság milyen hatással van a keleti partnerségre, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy a válság éppen annak fontosságára mutat rá, hogy a kezdeményezést fel kell gyorsítani, illetve át kell alakítani úgy, hogy nem általános, hanem specifikus programot kell összeállítani a hat érintett országnak. „Ez jelentheti a sikert az elkövetkező időszakban. Minél inkább együttműködnek ezek az országok az Európai Unióval, annál inkább nő a stabilitásuk” – hangsúlyozta. A lett EU-elnökség tetőpontját szakértők szerint a május 21-22-én Rigában rendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozó jelenti, amelynek során az unió várhatóan megerősíti kapcsolatait a programba bekapcsolódott országokkal, vagyis Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Szijjártó Péter az MTI kérdésére azt mondta: „mindenkiben egyértelmű a szándék”, hogy szülessenek kézzelfogható eredmények a tanácskozáson, „de még nem látjuk világosan, hogy sikerül-e konszenzust elérni”. 

Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalást folytatott görög kollégájával, Nikosz Kociasszal: a megbeszélés témája szintén a közép-európai energiaellátás volt. „Görögország kulcsszerepbe került a déli gázfolyosó tekintetében. Magyarország közösen dolgozik Szerbiával, Macedóniával és Görögországgal azon a terven, hogy ezen az útvonalon juttassuk el Magyarországra, illetve Közép-Európába a Törökországba szállítandó orosz gázt” – mondta, és közölte, hogy a négy ország külügyminisztere április elején Budapesten tárgyal majd ez ügyben. 

A külgazdasági és külügyminiszter megbeszélést folytatott Paolo Gentiloni olasz, illetve a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről. A külügyminiszter emlékeztetett arra, ez a két ország tölti be a vezetői tisztséget az IÁ ellen harcoló nyugati koalíció kötelékében, a két ország júliusban váltja a parancsnokságot. Mint mondta, mindkét ország elismerését fejezte ki, hogy Magyarország konzultációt kezdett katonai hozzájárulásáról. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta, technikailag májusi kezdést is lehetségesnek tart a 100-150 tagú magyar missziónak. A magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Közölte, hogy keddre egyeztetésre meghívta a parlamenti pártok képviselőit az ügyben. Tájékoztatása szerint van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy „Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen”.