Nem tárgyalta a költségvetési bizottság a Buda-Cash ügyet

A tervezettel szemben nem került a költségvetési bizottság hétfői ülésének napirendjére a Buda-Cash Brókerház Zrt. és a DRB bankcsoport körül kialakult helyzetről szóló tájékoztató, amelyre Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét hívták meg.

A tájékoztatóról szóló első napirendi pontot a kormánypárti képviselők 9 igen, és az ellenzékiek 5 nem szavazata ellenében levették a napirendről. Az ülésen nem jelent meg sem Matolcsy György, sem Varga Mihály, akiket előzőleg a parlament gazdasági bizottsága nem tartott szükségesnek meghallgatni – mondta a szocialista Burány Sándor.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet az ülés előtt elmondta: a kormány és a jegybank nem háríthatja el a felelősséget magától, hiszen öt év eltelt 2010, vagyis a legutóbbi vizsgálat óta, és ez alatt az időszak alatt a fideszes kétharmaddal bármilyen törvényt meg lehetett volna változtatni, így a brókerházak ellenőrzését is gyakoribbá lehetett volna tenni. 

A fideszes Szűcs Lajos azt indítványozta, hogy a bizottság ne vegye napirendjére a Buda-Cash-tájékoztatót. A képviselő úgy vélte, hogy Burány Sándor „médiaeseménynek szánta” Varga Mihály és Matolcsy György meghallgatását, amit azután indítványozott, hogy kiderült, a gazdasági bizottság hétfőn hasonló tárgykörben ülésezik. Emlékeztetett arra, hogy a gazdasági bizottságba meghívták többek között Antali Károlyt, a Buda-Cash Brókerház felügyelőbizottságának egykori elnökét, aki elismerte: már 2008-ban voltak hiányosságok a brókerháznál. Az ülésre meghívták László Csaba, Veres János és Draskovics Tibor volt pénzügyminisztereket, valamint Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnökét, aki a legutóbbi, 2010-es vizsgálatkor vezette a PSZÁF-et – mondta Szűcs Lajos.

A képviselő szerint Matolcsy György és Varga Mihály meghallgatása nem esik a bizottság hatáskörébe, ugyanakkor a Buda-Cash ügy költségvetést érintő esetleges hatásairól beszámolhatnak, ezt a Fidesz-KDNP kezdeményezni is fogja.

A gazdasági bizottságban Veres János volt szocialista pénzügyminiszter azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank szerepét is szükséges megvizsgálni a Buda-Cash ügyben, mivel a Fidesz és Matolcsy György által irányított jegybank elégtelen felügyeleti tevékenysége tette lehetővé a 100 ezernél is több betétes pénzének eltűnését. Hozzátette: a hiány kétharmada azon bankoknál keletkezett, amelyeket az MNB-be olvasztott pénzügyi felügyelet engedélyezett.

Kifejtette, hogy a 2009-ben hozott törvénymódosítás, amely a pénzügyi szervezetek legalább ötévenkénti ellenőrzését írta elő, nem puhítást, hanem szigorítást tartalmazott, a megfogalmazás lehetővé tette a gyakoribb ellenőrzést is. Hozzáfűzte, hogy a Fidesz-frakció egyetértett a módosítással és megszavazta azt, és azóta sem módosított azon, holott a jogszabály azóta kétszer változott.

A Buda-Cash üggyel kapcsolatban Tállai András, az NGM államtitkára az ATV reggeli műsorában azt mondta: az Államkincstár nem lehet az önkormányzatok bankja, mert nem tud teljes banki szolgáltatást nyújtani, hiteleket adni, készpénzfelvételt biztosítani. Kifejtette, nagyon meg kellene erősíteni, fel kellene fejleszteni ehhez az államkincstárt, de úgy vélte, a kereskedelmi banki kapcsolatot sosem tudja pótolni.

Hozzátette, az államkincstár biztonságot ad az önkormányzatoknak, de azt az előnyt, amit egy kereskedelmi bank tud adni az önkormányzatoknak, arra az államkincstár nem képes. Az államtitkár hozzátette, a kormány régóta foglalkozik a kérdéssel, és tovább gondolkodnak azon, mi lehetne „optimális megoldás” – mondta.

Az ügyben a Jobbik is sajtótájékoztatót tartott hétfőn: a párt szerint időben fel lehetett volna tárni a Buda-Cash-ügyet és a személyes érintettségeket, ha a kormánypártok 2010-ben elfogadták volna egy, a pénzügyi felügyelet munkáját érintő indítványát. Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy annak idején 24 módosító javaslatot terjesztett be, köztük azt, amely az ötéves felügyeleti ciklust 2 évre rövidítette volna le. Hozzátette: a Fidesz valamennyit visszautasította.

A Jobbik a kialakult helyzetben a kármentést tartja a legfontosabbnak, továbbá azt, hogy azon magánszemélyek érintettségét, vagyonát górcső alá vegyék, akik vezetőként közreműködtek az ügyben – jelentette ki.