Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta azt az LMP-s kezdeményezést, miszerint parlamenti vizsgálóbizottság felállítására van szükség az adóhatóság szervezeti változásai és az áfacsalások között. Ugyancsak elutasították Schiffer András további indítványait: az aktanyilvánosságot ügynökügyben és a lusztrációs javaslatot.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága szerint nem hozható létre áfacsalásokkal kapcsolatos parlamenti vizsgálóbizottság. A testület keddi ülésén az előterjesztő Schiffer András (LMP) azt képviselte, a parlamentnek meg kellene vizsgálnia, hogy az adóhatóság 2007 óta történt szervezeten belüli és személyi változásai voltak-e hatással az áfacsalásokra.
A fideszes Vas Imre ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésről szóló törvény értelmében nem hozható létre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatáskörébe tartozó ügyben vizsgálóbizottság. A bizottság tárgyköre az adóhatóság bevételszerző és adóztatási tevékenységére vonatkozna, így az igazságügyi bizottságnak nincs mérlegelési joga – jelentette ki. Frakciótársa, Papcsák Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetett bűncselekmények a bűnügyi hatóságok hatáskörébe tartoznak.
Az MSZP-s Bárándy Gergely azt hangoztatta: nem gondolja, hogy az ezer milliárdos károkozás az ÁSZ hatáskörébe tartozik. Azt kérte: vallják be a kormánypárti képviselők, hogy nem kívánnak foglalkozni a kérdéssel.
A bizottság végül 4 igen és 7 nem szavazattal utasította el a tárgysorozatba vételt.
Schiffer András a bizottsági ülést követően újságíróknak úgy értékelt, a Fidesznek titkolnivalója van a láncolatos áfacsalás-sorozattal kapcsolatban. Az LMP a plenáris ülés döntését kéri a tárgysorozatba vételről.
Az ellenzéki politikus azt is sérelmezte, hogy a testület elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló indítványának, valamint a lusztrációs törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét is.
Schiffer vasárnap azt írta Facebook-oldalán, hogy csak az aktanyilvánossági törvényjavaslatának tárgysorozatba vételével és elfogadásával tudja megcáfolni a Fidesz Simicska Lajos feltételezéseit Orbán Viktor ügynökmúltjával kapcsolatban.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A miniszterelnök az Alaptörvény módosításáról és a Velencei Bizottságról is beszélt a kormányzati tájékoztatón.
Jövő héten szavaz az Országgyűlés a vizsgálóbizottsági meghallgatásokon való kötelező részvételről, valamint az európa uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében készülő szabályozásról, amely alapján például egy hiányosan kitöltött vagyonnyilatkozat akár a képviselői mandátum elvesztésével is járhat.
Számos gyakorlati problémát is felvet a pár nap múlva életbe lépő migrációs paktum, miként az is kérdéses, Magyarországra pontosan milyen terhet ró az új menekültügyi rendszere – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatója. Marsai Viktor a szabályozásról, valamint a Tisza-kormány hozzáállásáról is beszélt a Mandinernek a migrációs paktum kapcsán.
Az ügyvéd egy egyszerű kérdést intézett a miniszterelnökhöz.
Kiadta a Bizottság az országokra vonatkozó specifikus ajánlásait, amelyben a kiadások kordában tartását javasolták Magyarország számára.
A miniszterelnök meglepő indoklást adott.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
