Harmadik alkalommal tartott közéleti és kulturális vitaestet „Szorítóban a kulturális folyóiratok” címmel a Magyar Írószövetség szerdán este a Magyar Írószövetség dísztermében. A folyóiratok sorsáról vitatkozott Doncsev András, az NKA alelnöke; Hoppál Péter kulturális államtitkár; Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke; Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője és Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője.
Jelentős összeg áll rendelkezésre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadási kollégiumánál, a terület állami támogatása régen nem látott mértékűvé vált az elmúlt években – mondta a kultúráért felelős államtitkár a kulturális folyóiratok helyzetéről tartott szerdai vitaesten.
„A helyzet ideális, a szakmai kollégiumok rendszere alapvetően hatékony stratégia, az NKA folyóirat-kiadási kollégiuma idén 725 millió forint támogatásról dönthetett, illetve dönthet” – hangsúlyozta Hoppál Péter a Magyar Írószövetségben szerdán lezajlott vitaesten, amely a kulturális folyóiratok helyzetéről szólt.
Az államtitkár kitért arra, hogy szakmai vitákon kell eldönteni, helyes-e a nyomtatott (print), illetve online folyóiratok jelenlegi támogatási aránya.Doncsev András, az NKA alelnöke kiemelte: bár az ötöslottó játékadójából befolyó források csökkentek, a jelenlegi rendszerben a lehető leghatékonyabb a rendelkezésre álló összeg elosztása. „Az NKA évente fix költségvetésből gazdálkodik. A szakmai kollégiumok között jelenleg a folyóirat-kiadással foglalkozó a legnagyobb működési költségű" – tette hozzá.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, az NKA folyóirat-kiadási kollégiumának tagja szerint a print folyóiratok támogatása azért van túlsúlyban az online lapokkal szemben, mert utóbbiak pályázatainak többsége gyenge minőségű. Beszámolt arról, hogy a Balog Zoltán miniszter, NKA-elnök által utólag átcsoportosított plusz 70 millió forintos támogatási összegre azok a folyóiratok pályázhatnak, amelyek korábban nem kaptak támogatást vagy nem pályáztak. „Nagyon jó, hogy a kultúrára több pénzt áldoz az állam, mint néhány évvel korábban, de ha az alapokat nem erősítjük meg, és a folyóirat-kultúra ilyen, akkor éppen az új és eredeti gondolatok megfogalmazódását, a tehetséggondozást fojtják el” – fejtette ki Szentmártoni János.
Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője az irodalmi műhelyek katasztrofális helyzetére hívta fel a figyelmet. Megfogalmazása szerint kifosztott, lenullázott ma az irodalmi szakma. „Gyakorlatilag nincsenek honoráriumok, a támogatási rendszer pedig nem hatékony az irodalomra nézve, mert a folyóiratokra jutó pénznek csupán 15 százaléka kerül hozzá, miközben a magán mecenatúra alig érzékelhető mértékű”.
Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője a kultúra hatékonyabb képviseletét szorgalmazta a kormányban. Úgy vélte, ezzel a rendszerváltozás óta probléma van, „a kulturális mecenatúra jórészt ma is maradékelven működik, ami nem jó”. Mint megjegyezte, a folyóiratok szerepe azért rendkívül fontos, mert az ő dolguk megállapítani, mi az értékes a művészetben és a tudományokban.
Idén mintegy 270 millió forint támogatást kapnak a nem kiemelt nyomtatott és online lapok a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadási kollégiumának döntése alapján. A kiemelt negyven lapra a korábban megítélt hároméves támogatás idei utolsó évében 457,6 millió forint jut. 101 nem kiemelt printlap számára az év elején 159 millió 50 ezer forint támogatást ítéltek meg, a nem kiemelt internetes folyóiratok közül 36 pályázott sikeresen az NKA-hoz, nekik 38 millió 350 ezer forint támogatás jutott eredetileg.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke márciusban jelentette be, hogy a szakmai kollégiumok költségvetését 450 millió forinttal bővítik, és ebből a legjelentősebb emelést jelentő összeget, 70 milliót kap az NKA folyóirat-kiadási kollégiuma a nem kiemelt print- és online lapok pályázataira.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Sőt, azt is elvállalta, hogy beszédet mondjon.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
Az AfD szerint a jobboldali politikusok lejáratása a cél.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
