Mi a jövője a folyóiratoknak?

Jelentős összeg áll rendelkezésre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadási kollégiumánál, a terület állami támogatása régen nem látott mértékűvé vált az elmúlt években – mondta a kultúráért felelős államtitkár a kulturális folyóiratok helyzetéről tartott szerdai vitaesten.

„A helyzet ideális, a szakmai kollégiumok rendszere alapvetően hatékony stratégia, az NKA folyóirat-kiadási kollégiuma idén 725 millió forint támogatásról dönthetett, illetve dönthet” – hangsúlyozta Hoppál Péter a Magyar Írószövetségben szerdán lezajlott vitaesten, amely a kulturális folyóiratok helyzetéről szólt.

Az államtitkár kitért arra, hogy szakmai vitákon kell eldönteni, helyes-e a nyomtatott (print), illetve online folyóiratok jelenlegi támogatási aránya.Doncsev András, az NKA alelnöke kiemelte: bár az ötöslottó játékadójából befolyó források csökkentek, a jelenlegi rendszerben a lehető leghatékonyabb a rendelkezésre álló összeg elosztása. „Az NKA évente fix költségvetésből gazdálkodik. A szakmai kollégiumok között jelenleg a folyóirat-kiadással foglalkozó a legnagyobb működési költségű" – tette hozzá.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, az NKA folyóirat-kiadási kollégiumának tagja szerint a print folyóiratok támogatása azért van túlsúlyban az online lapokkal szemben, mert utóbbiak pályázatainak többsége gyenge minőségű. Beszámolt arról, hogy a Balog Zoltán miniszter, NKA-elnök által utólag átcsoportosított plusz 70 millió forintos támogatási összegre azok a folyóiratok pályázhatnak, amelyek korábban nem kaptak támogatást vagy nem pályáztak. „Nagyon jó, hogy a kultúrára több pénzt áldoz az állam, mint néhány évvel korábban, de ha az alapokat nem erősítjük meg, és a folyóirat-kultúra ilyen, akkor éppen az új és eredeti gondolatok megfogalmazódását, a tehetséggondozást fojtják el” – fejtette ki Szentmártoni János. 

Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője az irodalmi műhelyek katasztrofális helyzetére hívta fel a figyelmet. Megfogalmazása szerint kifosztott, lenullázott ma az irodalmi szakma. „Gyakorlatilag nincsenek honoráriumok, a támogatási rendszer pedig nem hatékony az irodalomra nézve, mert a folyóiratokra jutó pénznek csupán 15 százaléka kerül hozzá, miközben a magán mecenatúra alig érzékelhető mértékű”.

Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője a kultúra hatékonyabb képviseletét szorgalmazta a kormányban. Úgy vélte, ezzel a rendszerváltozás óta probléma van, „a kulturális mecenatúra jórészt ma is maradékelven működik, ami nem jó”. Mint megjegyezte, a folyóiratok szerepe azért rendkívül fontos, mert az ő dolguk megállapítani, mi az értékes a művészetben és a tudományokban.

Idén mintegy 270 millió forint támogatást kapnak a nem kiemelt nyomtatott és online lapok a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-kiadási kollégiumának döntése alapján. A kiemelt negyven lapra a korábban megítélt hároméves támogatás idei utolsó évében 457,6 millió forint jut. 101 nem kiemelt printlap számára az év elején  159 millió 50 ezer forint támogatást ítéltek meg, a nem kiemelt internetes folyóiratok közül 36 pályázott sikeresen az NKA-hoz, nekik 38 millió 350 ezer forint támogatás jutott eredetileg.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke márciusban jelentette be, hogy a szakmai kollégiumok költségvetését 450 millió forinttal bővítik, és ebből a legjelentősebb emelést jelentő összeget, 70 milliót kap az NKA folyóirat-kiadási kollégiuma a nem kiemelt print- és online lapok pályázataira.