Áder: Egy atomerőmű nem biciklitároló

„Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása. Fontos ugyanakkor, hogy csak a magyar polgárok biztonságát és az erőmű biztonságos működését garantáló információk élvezzenek titokvédelmet. Az Országgyűlés által e tárgyban hozott törvény alkotmányosságának vizsgálatát erre való tekintettel végeztem el. Megállapítottam, hogy a jogszabály nem ütközik sem hazánk Alaptörvényébe, sem a jogalkotási törvény előírásaiba. A mindenkori köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy saját kénye-kedve szerint, netán mások szempontjait előtérbe helyezve vagy hatáskörét bármely módon túllépve mérlegelje egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény aláírását. Mindezt magamra nézve is kötelezőnek tartom, így ezúttal is ezzel összhangban hoztam meg döntéseme” - közölte Áder János köztársasági elnök szerdán az MTI-hez eljuttatott dokumentumában.

A parlament kormánypárti többségének március 3-i döntése alapján harminc évig titkosak lesznek a Paks II beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az előkészítő iratok is. A törvény elfogadásának napján több civil szervezet közösen írt levelet Áder János köztársasági elnöknek, melyben arra kérték: kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény vizsgálatát. Szerintük a titkosítás „a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot a feltétlenül szükséges mértéknél jobban korlátozza, mivel az üzleti, a műszaki és a döntés előkészítő adatokat teljes egészében megismerhetetlenné teszi”.

A titkosításról Aszódi Attila, a paksi bővítés beruházásáért felelős kormánybiztos lapunknak elmondta: „sehol a világon nem nyilvánosak az atomerőművek építésével kapcsolatos fővállalkozói szerződések”. Később pedig azt nyilatkozta, hogy minden olyan adat nyilvános, amit például a Finnországban épülő atomerőmű kapcsán is nyilvánossá tettek. A parlament fideszes alelnöke, Gulyás Gergely az Inforádióban azt mondta: a titkosítás helyes lépés volt, de jobban meg kellett volna indokolni a szükségességét.