A jogorvoslati határidő utolsó napján, hétfőn érkezett bírósági felülvizsgálati kérelem Szepessy Zsoltnak, az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos két népszavazási kérdésének elutasítása miatt, így azonos tárgyú kérdés a Nemzeti Választási Bizottsághoz továbbra sem nyújtható be, arra csak a Kúria döntését követően van lehetőség.
A Nemzeti Választási Iroda megerősítette az MTI információját, hogy a Nemzeti Választási Bizottság két, népszavazási kezdeményezést elbíráló határozata ellen jogorvoslati kérelem érkezett, de annak benyújtójáról nem adhattak felvilágosítást. Közölték: a népszavazási kezdeményezésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a bírósági felülvizsgálati kérelmeket öt napon belül továbbítják a Kúriához, amelynek a kérelmek beérkezésétől számítva 90 napja van a jogorvoslati kérelmek elbírálására.
A Kúria kétféleképpen dönthet: megváltoztatja a Nemzeti Választási Bizottság határozatait, amelyekben az megtagadta a kérdések hitelesítését; ebben az esetben elkezdődhet a népszavazás kiírásához szükséges támogató aláírások gyűjtése. A Kúria dönthet úgy is, hogy helybenhagyja a Nemzeti Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról szóló határozatait, ekkor a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos kérdés „felszabadul”, és ebben a tárgykörben aki az első, formailag megfelelő kérdést benyújtja, azét fogja érdemben elbírálni a Nemzeti Választási Bizottság.
Szepessy Zsolt a nap folyamán az MTI-vel közölte, hogy személyesen vitte be a Nemzeti Választási Irodába a vasárnapi nyitva tartásról szóló, a Kúriához címzett jogorvoslati kérelmet.
Az NVB január 23-án tagadta meg Szepessy Zsolt aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, amelyen az a kérdés szerepelt, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” Az NVB szerint egy eredményes népszavazás olyan jogszabály megalkotására kötelezné a jogalkotót, amely valamennyi üzlet zárva tartását tenné kötelezővé, ez pedig sértené a vállalkozás szabadságának alkotmányos alapjogát. Az NVB arra is kitért határozatában, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, mivel egy sikeres népszavazás olyan mértékben érintené a hétköznapi életet, amelynek a következményei nem beláthatóak a választópolgárok számára.