A központ hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében a „nagykétharmadot” igénylő döntések között említette az alkotmányozást, az EU-s alapító szerződések, illetve azok módosításának megerősítését vagy az alkotmánybírák megválasztását, az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztását, megbízatásának megszűnését. Szintén ide tartozik a köztársasági elnök megválasztása („első körben”), tisztségétől történő megfosztási eljárás megindítása, a legfőbb ügyész megválasztása. Ugyanakkor számos döntéshez elegendő a jelen lévő képviselők kétharmada („kiskétharmad”): tipikusan ilyenek a sarkalatos törvények vagy a házszabály elfogadása, annak módosítása és több egyéb személyi döntés is.
Az országgyűlési mandátumok száma 199, ebből azonban most egy nincs betöltve, tehát a szavazások során is a 198 fős létszámból kell kiindulni. Ez azt jelenti - írta az Alapjogokért Központ -, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség 131 képviselője nem éri el a „nagykétharmadhoz” szükséges többséget. (A hiányzó mandátumot április 12-én tapolcai időközi választáson töltik be.) Hozzátették: ha az ellenzéki padsorokból akár csak páran hiányoznak, és a kormányzó pártok képviselői maradéktalanul jelen vannak, a jelenlévők létszámából kiindulva könnyen meglehet a „kiskétharmad”. Mindez fordítva is igaz - magyarázták, azaz ha az ellenzéki képviselők nagyon fegyelmezetten vesznek részt a parlamenti munkában, minden esetben "átfedést" teremthetnek a nagy- és kiskétharmados szavazások között. Tehát ha minden minősített többséget igénylő szavazáson az összes mandátummal rendelkező képviselő jelen van - függetlenül attól, hogy az összes képviselő vagy a jelen lévők kétharmada szükséges a döntéshez -, a „jelenlévők” kétharmada fog számítani, ami ugyanannyi lenne így, mint „nagykétharmad” esetében.