„A Fidesz elemi érdeke, hogy nyerjen Tapolcán”

A vasárnapi veszprémi időközi országgyűlésiképviselő-választás nem vetíthető ki országos szintre, és a baloldali pártok által támogatott független jelölt győzelméből még az áprilisi tapolcai választás eredményét sem lehet megjósolni – vélekedtek politológusok és elemzők egy kedd esti budapesti konferencián. A Veszprém után, Tapolca előtt címmel, a Republikon Intézet által megrendezett beszélgetésen a házigazda képviselője mellett a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Nézőpont Intézet és az Ipsos elemzői próbálták meg értelmezni a veszprémi választási eredményt és annak lehetséges hatásait elsősorban az április 12-ei tapolcai választásra.

A mozgósítás volt a kulcs Mráz szerint

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a vasárnapi választás fontosabb tanulságai között említette, hogy míg az a baloldal számára mozgósítási siker, addig a jobboldal számára mozgósítási kudarc volt. Utalt arra, hogy a Fidesz a korábbi szavazóinak 40 százalékát tudta csak mozgósítani, és a Jobbik is csak 53 százalékát, a baloldal viszont valamivel több szavazatot is kapott, mint a tavaly tavaszi választáson.

Az eredményt szerinte befolyásolhatta az, hogy míg a jobboldal vitáktól volt hangos, addig a baloldal – „hagyományait sutba dobva” – egységesnek mutatkozott a független jelölt mögött. Úgy fogalmazott, hogy a Fideszen belüli viták inaktiválták a kormánypárti szavazókat. Szerinte hatással lehetett az eredményre az is, hogy a Jobbik alig kampányolt és gyenge jelöltet állított. Mráz Ágoston a Jobbik mérsékeltebb hangját „fékezett habzású radikalizmusnak” nevezte, és úgy vélte, hogy az lehet ugyan jó médiastratégia, de a jelek szerint nem kampánystratégiának nem vált be. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a veszprémi választással bebizonyosodott, hogy a választási rendszer igazságos, hiszen látható, abban is tud győzni a baloldal. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Veszprémben nem a baloldal nyert, hanem a Fidesz vesztett a mozgósítás hiánya miatt.

Sok százezer szavazót veszíthetett a Fidesz

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója azt mondta, nincs értelme összevetni a közvélemény-kutatások eredményét az időközi parlamenti választásokéval, mert a kutatások országos viszonyokat tárnak fel, másrészt a helyi kampány hatásai nem jelennek meg azokban, illetve a felmérések az egyes pártokra vonatkoznak, nem a jelöltekre. Ezzel összefüggésben kitért az Együtt és a PM szétválására, a kis pártok támogatottságának külön mérésére, és „cinizmus nélkül” azt mondta: „tényleg jó teljesítmény, hogy az egyből kétszer egy lett”. Az elemző szerint ami a jelenlegi helyzetben vélelmezhető az az, hogy az időközi választások a Fidesz országos visszaesését igazolják, és az is, hogy a kormánypártot sok százezer szavazó hagyta el.

Nyerési kényszer van a kormánypártokon

Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője arról beszélt, hogy a baloldal számára a veszprémi és a tapolcai választókerület hasonló erősségű, míg a Fidesz számára a most elvesztett veszprémi körzet volt erősebb. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vasárnapi választás után árnyaltabb lett az a kép, amely szerint a baloldal eltűnt vidékről, és ott a Jobbik erősödött meg; az adatok legalábbis nem ezt támasztják alá. Arról is beszélt, hogy a baloldali győzelemben a mozgósítás és az ezzel járó viszonylag magas részvétel nagy szerepet játszott. Az eredmények alapján megjegyezte, a baloldali összefogáshoz nem biztos, hogy szükség van az LMP-re.

Szerinte az április 12-ei választás annyiban lesz más, hogy ott a két nagyobb városban a Fidesz mellett más párt erősebb; Tapolcán inkább a Jobbik, míg Ajkán inkább az MSZP. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tapolcai választáson a baloldal már nem tud a kétharmad lebontásával kampányolni, míg a Jobbik erős bizonyítási kényszerbe került azzal, hogy Veszprémben gyengén teljesített, és ez nem igazolta vissza a kutatásokban megjelenő erősödését. Reiner Roland szerint a Fidesz elemi érdeke, hogy az újpesti és a veszprémi vesztes időközi választások után a következőt már megnyerje. Azzal a kérdéssel összefüggésben, hogy Kész Zoltán sikere mennyire tekinthető függetlenségének vagy a baloldal sikerének, azt mondta: egy névlegesen is MSZP-s vagy baloldali jelölt szerepeltetése kulcsfontosságú lehet Tapolcán.

14 év után bukott időköziket a Fidesz

Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 14 éve nem vesztett időközi országgyűlési képviselőválasztást, ezt a sort Újpest és a vasárnapi veszprémi választás törte meg. A veszprémi választás eredményét meglepetésnek nevezte, és úgy vélte: Kész Zoltán személyéből nehéz levonni bármilyen következtetést a jövőre nézve, hiszen a kampány során a baloldali pártok által támogatott jelöltet éppen a szociális érzékenységének – vélt – hiánya miatt kritizálták. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a „független séma” nem tud országos szinten érvényesülni. Elemzőként úgy látja, a vasárnapi választás sajátosságai miatt nem vetíthető ki országos szintre, ugyanakkor – az általa idézett külföldi példák alapján is – úgy vélte, a demokrácia minőségét erősítheti egy-egy időközi választás.