Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékekért felelős helyettese törvénymódosítást kezdeményez, hogy ne kelljen termékdíjat fizetni a napelemek után.
Törvénymódosítást kezdeményez a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni.
Szabó Marcel hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény célja a preambulum szerint, hogy járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzéséhez.
A január elsejétől hatályos, módosított törvény első melléklete alapján a napelemek és a szélerőművekben használt generátorok, valamint vezérlőegységek is termékdíjkötelesek, annak ellenére, hogy ezek az eszközök kiemelten hozzájárulnak a törvény deklarált céljainak teljesüléséhez – írta a jövő nemzedékek szószólója.
Hozzátette: a megújuló energiatermelés eszközeinek díjjal terhelése „nyilvánvalóan ellentétes” a Magyarország megújuló energiahasznosítási cselekvési tervébe foglalt célkitűzésekkel, valamint rontja a támogató és ösztönző intézkedések hatásosságát.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség vasárnap tette közzé a honlapján, hogy januártól minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami – számításaik szerint – mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatók.
A napelemekre kivetett termékdíj visszavonását követelte korábban az LMP, az Együtt, a PM, a Jobbik és a DK.