A nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahitelek forintosításával összességében mintegy ezermilliárd forintos pluszkiadástól menekült meg Magyarország. Varga Mihály a köztévében arról is beszélt: nem igaz, hogy 200-250 milliárd bevételkiesést jelentene a vasárnapi zárva tartás.
Összességében mintegy ezermilliárd forintos plusz kiadástól mentesült Magyarország a kormány devizaadósságokat csökkentő intézkedései következtében – mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán az M1 Ma reggel című műsorában.
A miniszter elmondta, hogy mivel a jelzálog alapú devizahitelek döntő többsége svájci frankban van, ezért különösen figyelik, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a forinthoz képest. A svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatt a tavaly törvénybe foglalt árfolyamrögzítés jelentősen segítette a devizahiteleseket, hiszen a svájci frankot 256, az eurót 309 forinton rögzítették, így összesen körülbelül 700 milliárd forintos törlesztőrészlet növekedéstől sikerült megmenteni ezeket a devizahiteleseket.
Varga Mihály kiemelte azt is, hogy a 2010-hez képesti alacsonyabb devizaarány az államadósságban mintegy 170 milliárd forinttal kisebb törlesztést eredményezett, míg a tavaly előtörlesztett önkormányzati adósságnak köszönhetően 85-90 milliárd forintos „könnyebbség van”. Összességében így 1000 milliárd forintos plusz kiadástól mentesült Magyarország – jelentette ki.
„Magyarországon az elmúlt évek következetes adósságleépítő-politikájára volt szükség ahhoz, hogy most ez a probléma jóval kisebb legyen” – fogalmazott Varga Mihály. Arra a kérdésre, hogy az üzemanyagár-csökkenés miért nem érvényesül például a kenyér árában, tekintettel arra, hogy a pékszövetség benzinár emelkedés esetén fel szokta hívni a figyelmet ennek hatásaira a kenyér árában, Varga Mihály kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálja az inflációs folyamatokat, és az látszik, hogy a kereskedelem egy része lassabban érvényesíti az árakban a fogyasztói árak csökkenését.
„Ugyanazt tapasztalják most az emberek mint amit a devizahiteleknél tapasztaltak, hogy amikor árfolyamnövekedés volt, egyből változott a törlesztőrészlet, amikor azonban kedvező árfolyamváltozás volt, nem nagyon változtak a törlesztőrészletek” – mondta. Hozzátette: figyelemmel kísérik, hogy mely szektorokban hogyan alakulnak az árak.
Varga Mihály „légből kapottnak” nevezte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) számításait, amelyekkel a testület arra figyelmeztetett kedden, hogy a vasárnapi zárva tartás 200-250 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést, valamint 25-30 ezer munkahely megszűnését okozná. Kiemelte: a VOSZ és a Liga Szakszervezetek a vasárnapi kiskereskedelmi forgalom teljes eltűnésével számolnak, holott azok nagy része, aki vasárnap vásárol, majd hétfőtől szombatig teszi ezt meg.
„Nyilvánvalóan egy bizonyos kisebb arányú vásárlás eltűnhet a forgalomból, de hogy teljes egészében azzal számoljunk, hogy ez eltűnik, az nonszensz, lehetetlen” – mondta. Varga Mihály szólt arról is, hogy a munkahelyek megmaradásával számolnak a kiskereskedelemben, mivel több felmérés szerint is jelentős létszámhiány van a kiskereskedelemben: a foglalkoztatási szolgálat számai alapján 2500 üres álláshely van a kereskedelmi szektorban.
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Értjük, hogy Orbánék lemondtak Budáról, értjük, hogy fájt nekik, amikor 2022-ben rommá vertük őket Budán.
Varga Mihály MNB-elnök kijelentése is kedvezően befolyásolta az árfolyamot.
Adócsökkentés, erősödő forint, MNB-botrány és uniós viták – fontos bejelentésekkel indult a közgazdászok 63. találkozója, amelyen az is kiderült, kik ártanak a magyar gazdaságnak.
Egy éves csúcson a magyar fizetőeszköz.
Ezúttal sem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így tavaly szeptember óta változatlan és egyelőre így is marad.
Ismét Washingtonban járt az ukrán elnök, aki furcsa teóriákat adott elő a területfeladásról, és már az ottani félidős választásokba is belebeszélt.
Dermesztő rémület uralkodik Orbán Viktor kérlelhetetlen döntése miatt.
