Sokkoló felmérés: egyre többen teszik felelőssé az ukránokat teszik az Északi Áramlat felrobbantásáért
Új kutatást publikált a Századvég.
integráció oktatásügy Vecsei Miklós Sipos Imre Hejőkeresztúr CFCF Kovácsné dr. Nagy Emese iskola Sztojka Attila Bauer Béla belföld Máltai Szeretetszolgálat halmozottan hátrányos helyzetű Századvég Osztolykán Ágnes Alapjogokért Központ szegregáció Molnár Gál-Béla szalézi EMMI Kazincbarcika Czibere Károly LMP
Osztolykán: A szabad iskolaválasztás elősegítette a szegregációt
2015. január 28. 14:31
A szabad iskolaválasztásnak nem szabadna tabutémának lennie – mondta Osztolykán Ágnes az Alapjogokért Központ integrációról szóló konferenciáján, ahol azonban az előadók többsége hitet tett a kistelepülési iskolák megtartása mellett. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány képviselője viszont amiatt vonta kérdőre a kormányt, hogy nem zártak be háromszáz szegregált kistelepülési iskolát.
2015. január 28. 14:31
Az integráció elve és alkalmazása olyan nemzeti minimum, amely a társadalmi kohézió alapja – mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy köznevelési fórumon.
Az államtitkár az Alapjogokért Központnak a felzárkózást segítő oktatás lehetőségeiről és eszközeiről tartott keddi konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte: ha egy gyermek azzal a kilátástalansággal, reménytelenséggel nő fel, hogy nincs esélye az elérhető tudás megszerzésére, az az egész nemzetet sorvasztja el, ezért közös ügy a gyermekek integrált oktatása. A kormány elutasítja a jogellenes elkülönítés minden formáját, elkötelezett a minőségi és esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett, amely kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózása érdekében – hangsúlyozta Czibere Károly.
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója rámutatott: az iskola egy mobilitási csatorna, akárcsak az egyház, a sport vagy a honvédség.
A konferencia vendége volt Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatója és Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco szalézi iskola igazgatója. Nagy Emese elmondta: iskolájuk diákjainak 73 százaléka roma és 68 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, de 70 százalékuk mégis érettségizik. Molnár-Gál Béla kifejtette: az ő tanulóiknak is a nagy része roma, és csak a 20 százaléka kazincbarcikai. Mint mondta, „rejtett szegregáció” folyik a környéken: az utóbbi időben jelentősen csökkent a környékbeli falusi gyerekek száma az iskolában, mivel több alapítvány nyitott „szakképző iskolát” helyben. Mint mondta: gyakran kihelyezett szülői értekezletet tartanak a falvakban, hogy elérjék a szülőket.
Molnár-Gál Béla kifejtette: az érintetteket nem is igazán érdekli az integráció/szegregáció kérdésköre; sőt, nem is értik, az miről szól. Sok szülő egyszerűen nem is tudja finanszírozni a gyermeke tanulását. Sokan azért jelentkeznek például hegesztőnek, mert arra hiányszakmaként ösztöndíj jár, pedig igazából nem is akarnának a területen dolgozni. Van, hogy fizetnek a szülőnek, hogy engedje iskolába a gyerekét – tette hozzá az igazgató. Ráadásul a cigány közösségekben 14 éves kora után már felnőttnek tekintik a fiatalokat, s a szülők nem foglalkoznak velük – mondta Molnár-Gál.
Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke rámutatott: a kistelepüléseken nem lehet semmit csinálni iskola nélkül, így szükség van az iskola megtartására. Hozzátette: nincs értelme tizedszer is megmérni a szegénységet, inkább cselekedni kell; mégis van olyan falu, ahol már nyolcadszorra készítenek felmérést, és olyan is, ahol egyszerre három civil szervezet „mér”.
Molnár-Gál Béla arra is rámutatott, hogy emellett sokan funkcionális analfabéták: magyarul beszélnek, de cigányul gondolkodnak, így a magyar nyelvtani rendszerrel nem tudnak mit kezdeni és alacsony a szókincsük. Egy az egyben cigányul beszélnek, csak magyar szavakkal. Mindez felveti a kérdést, hogy érthetőek-e a tankönyvek számukra. A kutatások szerint viszont a cigányul még beszélő romák jobb eredményeket érnek el – tette hozzá Molnár-Gál.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) képviselője a közönség soraiból felszólalva kérdőre vonta a kormányt, amiért az nem zárt be háromszáz spontán szegregált kistelepülési iskolát.
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője rámutatott: a szegregáció/integráció kérdésköre meghaladott, hiszen a szegregáció tény, új narratívára van szükség. Osztolykán megjegyezte, hogy ki kellene venni a szabad iskolaválasztást a tabutémák közül, hiszen a szabad iskolaválasztás kiterjesztése elősegítette a szegregációt.
Sipos Imre köznevelésért felelős államtitkár szerint fontos, hogy fennmaradjanak a kistelepülési iskolák, és az lenne a cél, hogy mindenhol ugyanolyan színvonalas oktatást lehessen biztosítani, hiszen ha vonzó a helyi iskola, oda viszik a szülők a gyereket.
Gidáné Orsós Erzsébet oktatásügyi szakértő arra mutatott rá, hogy a kisgyerekeknek jobb, ha helyben van az iskola, és nem kell már elsősként másik településre buszozniuk: „első osztályos gyerek ne utazzon”. Emellett szerinte a helyi értékeknek is helyet kellene kapniuk a tananyagban.
Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője szerint fontos, hogy minél több roma pedagógus legyen, és hogy a sok létező programot összehangolják. Orsós Erzsébet azt is problémásnak tartja, hogy ezeknek a programoknak nem mérik az eredményeit.
Az Alapjogokért Központ január 21-én tette közzé jogi elemzését a szegregáció és integráció témakörében, amely arra mutat rá: nem minden megkülönböztetés tilos.
Megérkezett a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása: ez az eredmény most Magyarországon
Látványos az átalakulás.
Dokumentum: ikonikus budapesti épületek sérültek meg 1956-ban, évekig tartott a helyreállítás
Hogyan hozták rendbe a forradalom során keletkezett károkat Kádárék, és hogyan kezelte a megromlott közhangulatot a diktatúra? Történelmi cikkünk!
Elszabadult a pokol Németországban: alig tudott ura maradni a helyzetnek a rendőrség
Több tartományban tartottak házkutatásokat.
A brüsszeli Politico „visszahozta” a Tiszát, törölve az Alapjogokért Központ és a Társadalomkutató méréseit az összesítéséből
Csak annak a statisztikának hisznek, amit ők maguk hamisítottak. A szakmaiság valóban bolsevista trükk.
Ettől rettegett Magyar Péter: kitudódott, hogy szemlélik a világot a magyarok
Belföld
Rég nem látott szinteken a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete.
Nem maradt több kérdés: kiderült, hol tartják a következő Háborúellenes Gyűlést!
Rákay Philip ismertette a részleteket.
Összesen 116 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szabadon ébredők
2015. január 29. 11:36
Osztolykán: A szabad iskolaválasztás elősegítette a szegregációt
Első körben javasoljuk Borsodi cigángyerekek tömeges felvételét a II. kerületi Lauder Javne zsidó elitiskolába
Úgy a hiteles
Válasz erre
0
0
Kvasztics Fedor
2015. január 29. 08:40
"...megnyitó beszédében kiemelte: ha egy gyermek azzal a kilátástalansággal, reménytelenséggel nő fel, hogy nincs esélye az elérhető tudás megszerzésére, az az egész nemzetet sorvasztja el..."
Ezért kell a szülőnek olyan iskolába vinni a gyermekét, ahol semmi és senki nem hátráltatja a normális oktatás menetét. Ahol nem kell a tanárnak túlkoros, 16 éves negyedikesekkel, ötödikesekkel bajlódnia,.
Válasz erre
3
0
vigyor
2015. január 29. 08:16
Ezek csak üres szólamok, mantrák és panelek. És egészen addig ez így is lesz, amíg a rém felháborodott szegregációellenesek nem sorolják fel tételesen azokat az eszközöket, ami mondjuk egy 6-8-10 éves gyereknek és az ő szüleinek a rendelkezésére áll, hogy megfékezze azokat az osztálytársakat, akik őt rendszeresen zavarják a tanulásban, képtelenek beilleszkedni, mindent leamortizálnak maguk körül és még azt sem értik, amit kérdeznek tőlük.
Gyerünk, mert az úgy baromira nem elég, hogy statisztikailag gyönyörűen kivezetjük a szegregációt, de ráterheljük az eszköztelen gyerekekre, hogy oldják meg a problémát!
Válasz erre
3
0
totyalaci
2015. január 29. 08:04
Hagy kérdezzem már meg, hogy a magyarul beszélő, de cigányul gondolkodó gyerekekkel miért kell összezárni a magyarul beszélő és magyarul gondolkodó gyerekeket? Egy mai magyar gyerek miért legyen a több évtizedes politikai töketlenkedés áldozata,miközben ő is csak egyszer jár általános iskolába? Miért ő legyen a kísérleti nyuszi,megkockáztatva azt, hogy egy végletesen gyenge iskolában/osztályban sekélyes tudást szerezzen,mert egyébként az integrált osztályokban erre van a legnagyobb esély?
Mi a baj azzal,amit a Huszár telepen csinálnak? Speciális helyzetben lévő gyermekeket speciális eszközökkel próbálnak felzárkóztatni,szintre hozni.
Az egyházi iskolák többsége miért zavarja,tanácsolja el már a beiratkozáskor a problémás/roma gyerekeket?(Tisztelet a csekély számú kivételnek)
Miért csak az oktatáson akarják leverni pl. a roma problémát?
Miért nem veszik tudomásul az érintettek, hogy a jelenlegi helyzetben csak a családból történő kiemelés volna a megoldás,de úgy, hogy tuti szakmához és álláshoz is juttassák a szegény,többnyire roma gyereket.
Válasz erre
2
1