Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is „kritikus pragmatizmussal” viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez – mondta az MTI-nek Kai-Olaf Lang német politikai elemző.
A berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője szerint Angela Merkel budapesti látogatása így elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország „változatlanul fontos” Németországnak, és a német-magyar viszonynak „magas helyiértéke” van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak „eltérő hangsúlyok” és tisztázó vitákra is szükség volt – mondta a tekintélyes független kutatóintézet munkatársa.
Hasonló filozófia
Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan „központi szerepe” lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak.
A német megítélés szerint Magyarország „legitim igénye” az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel „ambivalensen” közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat „különutas” politikát – fejtette ki a politikai elemző.
A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet. A felek várhatóan megerősítik, hogy a költségvetési politikával, gazdasági kormányzással, az euróövezeti reformokkal kapcsolatban „hasonló filozófiát” képviselnek. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét is, amellyel összefüggésben „van mit megvitatni”, hiszen miközben a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok egy része elégedett, mások elégedetlenek, és az az érzésük, hogy nem megfelelő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az adórendszer egyes elemei pedig fokozottan érintenek bizonyos szektorokat, illetve cégeket – mondta Kai-Olaf Lang.
Stabil kapcsolatok
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara örül annak, hogy Budapestre látogat Angela Merkel kancellár, hiszen a két ország kormányfőjének találkozója alkalmat nyújt a kapcsolati rendszer áttekintésére, továbbá arra, hogy közvetlenül megismerjék a másik fél álláspontját fontos aktuális kérdésekben – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Gabriel A. Brennauer, a mintegy kilencszáz magyarországi német vállalatot tömörítő kamara ügyvezető igazgatója.
„Mi azt várjuk kancellár asszony látogatásától, hogy megerősíti a két ország között meglévő, hagyományosan jó kapcsolatokat, és lendületet ad az előttünk álló közös feladatok sikeres megoldásának” – jelentette ki.
Tavalyi konjunktúra-felmérésében a DUIHK által megkérdezett német vállalatok a korábbinál kedvezőbb véleményt fogalmaztak meg mind a magyarországi gazdasági helyzet, mind az üzleti-befektetési környezet alakulásáról. A felmérés hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a pozitív elmozdulás ellenére maradt néhány olyan terület, amelyen a feltételek még nem felelnek meg a befektetők elvárásainak. Ennek kapcsán az ügyvezető igazgató kifejtette: az egyik visszatérő, és még mindig aktuális kérdés a kiszámíthatóság, pontosabban annak hiánya.
Azzal a kormányzati törekvéssel kapcsolatban, hogy Magyarország a régió, sőt Európa termelési központja legyen, a DUIHK vezetője emlékeztetett: a magyarországi német befektetésekben az ágazati szerkezetet tekintve a termelő szektor átlagon felüli részesedéssel bír.
Stratágiai szerepünk van
Németország Magyarország első számú gazdasági partnere. Mintegy 20 milliárd eurót tesz ki a német működőtőke Magyarországon, és az országban működő mintegy 4000 német vállalat körülbelül 300 ezer magyarnak ad munkát. Ezzel összefüggésben a DUIHK vezetője úgy értékelte: a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak nagyon széles, stabil alapja van, és azok sok évtizedes múltra tekintenek vissza. Ma számos német cégcsoporton belül stratégiai jellegű szerepet töltenek be a magyarországi leányvállalatok. Ez több szempontból is kedvező hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra. Egyrészt a magyarországi telephelyek számára stabil „vevői” kört jelentenek a cégcsoport más tagjai, másrészt a meglévő magyar egységek nem egy esetben nagyobb eséllyel pályázhatnak a cégcsoporton belül tervezett újabb beruházásokra.