Nem a gazdasági teljesítmény, hanem tudatos gazdaságpolitikai döntések miatt csökkennek a magyarországi reálbérek, véli az LMP-s Szél Bernadett, aki szerint a dolgozók egynegyede idén is a létminimum fenntartásához szükséges összeg alatt keres.
Az LMP szerint nem az ország gazdasági teljesítménye, hanem a kormány tudatos gazdaságpolitikai döntései miatt csökkennek a magyarországi reálbérek. Szél Bernadett, az LMP társelnöke szombaton Budapesten újságíróknak azt mondta, a kormánynak szakítania kell azzal a meggyőződésével, hogy a reálbéremelés rontja az ország versenyképességét.
Éppen ellenkezőleg, az alacsony bérek egy lefelé tartó bérversenyt indítanak el, amelynek végén Magyarország csupán egy összeszerelő ország marad, mutatott rá. Szél Bernadett leszögezte: nem lehet bérből megélni ma Magyarországon. Példaként említette, hogy a dolgozók egynegyede az idén is a létminimum fenntartásához szükséges összeg alatt keres majd. Ehhez társul az, hogy a közszférában hét éve befagyasztották a béreket, harmaduk pedig dolgozói szegénységben él, mondta az LMP társelnöke, hozzátéve: idén a versenyszférában is érzékelhetetlenül kis mértékű bérelemelésre lehet számítani.
Az LMP szerint a romló reálbérek miatt is gondolja azt továbbra is egyre több magyar, hogy Nyugat-, illetve Észak-Európában próbálja biztosítani megélhetését, hangsúlyozta Szél Bernadett, emlékeztetve, hogy pártja a folyamat visszafordítására egy új gazdasági modellt dolgozott ki. A javasolt változtatások része egy progresszív adórendszer bevezetése, ami után a minimálbért keresők 23 ezer, az átlagbérből élők pedig 36 ezer forinttal vihetnének haza többet.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
