Még a héten megkezdi a tárgyalásokat Koszovó státuszáról Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök és Aleksandar Vučić miniszterelnök. A rendezési terv előkészítéséhez felhasználják Dél-Tirol vagy a boszniai Szerb Köztársaság példáját is. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el.
A hét végéig megkezdi a Koszovó végleges státusáról folyó tárgyalásokat Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök és Aleksandar Vučić miniszterelnök, a cél egy olyan megoldás megtalálása, amellyel rendezni lehet a szerbek által még mindig az ország déli tartományának tartott terület helyzetét – írta kedden a Večernje Novosti című belgrádi napilap.
A sajtó információi szerint Nikolić már dolgozik egy dokumentumon, amely Koszovó és Szerbia viszonyáról, illetve a főleg albánok lakta térség státusáról szól. A megoldási javaslat teljesen egyedi és térségspecifikus lesz – mondta a lapnak az elnök egyik tanácsadója, hozzátéve, hogy felhasználják Dél-Tirol vagy a boszniai Szerb Köztársaság példáját is.
Mindkét vezető politikus szerint minél hamarabb rendezni kell Belgrád és Pristina viszonyát, és teljes mértékben meg kell valósítani a Szerbia és Koszovó között 2013 tavaszán kötött brüsszeli megállapodásban foglaltakat. Ezek közül kiemelt jelentőségű a koszovói szerb települések közösségének megalapítása, amely elviekben már létrejött, működését azonban még nem kezdte meg. Ez az „önkormányzati rendszer” képviselhetné a Koszovóban élő szerbek érdekeit.
Február 9-én Brüsszelben uniós közvetítéssel újra tárgyalóasztalhoz ül a szerb és a koszovói fél, akkor eshet szó a kapcsolat további rendezéséről, az EU pedig akkor állhat elő azokkal a konkrétumokkal, amelyek az uniós csatlakozási fejezetek megnyitásának a feltételei. A szerb államvezetés akkor már konkrét elképzelésekkel szeretne rendelkezni, ezért tárgyal most az államfő és a kormányfő. Szerbiával hivatalosan tavaly januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, eddig azonban egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.
Tomislav Nikolić hétfő este a Happy nevű szerb televíziónak adott interjújában arról beszélt: Szerbia európai uniós csatlakozásának nem lehet a feltétele az, hogy lemondjon Koszovóról. Szerinte ez Brüsszel számára is egyértelmű, ezért soha nem is kérték ezt az országtól. Az új Európai Bizottság azonban két dolgot tett nyilvánvalóvá – fogalmazott a szerb elnök. Egyrészt, hogy a következő öt évben nem lehet bővítésre számítani, másrészt – és ezt Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa mondta el belgrádi látogatásakor – Szerbia addig nem lehet az unió tagja, amíg vannak megoldatlan problémái más országokkal – magyarázta Nikolić.
Egy héttel ezelőtt a köztársasági elnök szintén egy televíziós interjúban vetette fel annak a lehetőségét, hogy Szerbia népszavazással dönthetne Koszovó függetlenségének elismeréséről, illetve az EU-csatlakozás feltételeinek elfogadásáról. Hozzáfűzte ugyanakkor, ha a szerb nép úgy döntene, hogy el kell ismerni Koszovó függetlenségét, akkor ő nem írná alá az erről szóló döntést, hanem lemondana tisztségéről.
Szerbia egykori, főleg albánok lakta déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. A szerb alkotmány továbbra is külön szakaszban foglalkozik a „tartománnyal”, és Szerbia elidegeníthetetlen részeként utal rá. Brüsszel eddig nyíltan soha nem kérte Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését, és a szerb politikusok többsége szerint ehhez az uniónak nincs is joga, illetve erkölcsi alapja, hiszen öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el Pristina önállóságát.
Ma pedig azt mondja, hogy ő nem tud lemondani a mentelmi jogáról, mert arról az csak európai parlament dönthet, ő nem, akkor mikor hazudott?
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Az ukrán elnök szerint a magyar miniszterelnöknek nincs joga megakadályozni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Egy ember meghalt, három másik eltűnt, amikor egy illegális határátlépés közben felborult egy csónak a Duna szerb–horvát határszakaszán.
Ritka pillanat: most nem Magyarországot, hanem az EU-t és Kijevet oktatta ki.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
Sam Harris szerint nem véletlen, hogy egyre nagyobb mértéket ölt az antiszemitizmus világszerte.
