Schiffer: Én nem félek

Az ország önrendelkezését kell félteni, nem az ellenzék jogait – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a Szabadság és felelősség elnevezésű, emberi jogok világnapja alkalmából rendezett keddi kerekasztal-beszélgetésen Budapesten. Arra a felvetésre, hogy van-e ok Magyarországon félni, a kormánypárti politikus úgy reagált: itt nyugodtan lehet tüntetni a kormány ellen, és az ésszerű felvetéseket még meg is fogadja a kormány.

Schiffer András, az LMP társelnöke a felvetés kapcsán kijelentette: ellenzéki politikusként nem fél, mi több, más ellenzéki politikusoknak sincs erre okuk, hiszen még az elszámoltatás is elmaradt 2010 után. Az emberek is szót emelnek a közügyekben a hatalommal szemben, erre volt példa a közelmúltban is. Az ellenzéki politikus szerint az egész félelem téma csak önfelmentésnek jó, senkinek nincs oka félni a politikai véleménynyilvánítástól, feltéve, hogy tud szövetkezni másokkal, mert egyenként a helyi hatalom le tudja vadászni a hatalom ellen tiltakozókat, de összefogva, szerveződve lehet erőt mutatni.

Az LMP-s politikus szólt arról is, hogy a társadalmi különbségek terén európai összehasonlításban élre tört az ország, kiépül egy hűbéri rendszer, nem feltétlenül országos szinten, de sokan megélik, hogy a helyi döbrögiktől függ az egzisztenciájuk. Amikor pedig egy társadalomban egyre többen gondolják, hogy menthetetlenül lecsúsztak, ott a szélsőségek is felerősödhetnek. Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is: a kormánytöbbség parlamenti eszközökkel erősíti a hazai nagytőke helyzetét, és miközben az állam kijelöli az új nagyburzsoáziát, a nyomor szélén hagy százezreket, az államtól függő helyzetben lévő embereknek pedig van okuk a félelemre. Schiffer András hangsúlyozta, hogy Magyarországot Magyarországról kell kormányozni és a problémákat itt kell megoldani.

Gulyás Gergely – a rendezvényt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója – az ellenzéki politikus érveire reagálva felhívta a figyelmet az ország idei magas gazdasági növekedésére, továbbá arra, hogy akinek van munkahelye, annak nő a függetlensége, Magyarországon pedig soha annyian nem dolgoztak a rendszerváltás óta, mint most. A piaci szférában is háromszázezerrel nőtt 2010 óta a munkahelyek száma. „Az előző kormányhoz képest nincs okunk szégyenkezni” – mondta a kormánypárti politikus. Hozzátette: sok, „Döbrögi-váddal” illetett politikus óriási fölénnyel győzött a titkos szavazásokon.

Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: évek óta az a feladata, hogy a világban eloszlassa a kormánnyal kapcsolatos félelmeket, és eközben azt szűrte le, hogy a félelem rendkívül szubjektív dolog. Ezért is fontos a jogi természetű vitákat a szubjektív véleményalkotástól elválasztani. Az emberi jogok értelmezése, alkalmazása gyakran politikai célokat takar – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Prőhle Gergely szerint a racionális vitának helye van ezekben a kérdésekben. Nagyon kell vigyázni, hogy az ember ne veszítse el a hidegvérét, mert ennek nagy a kockázata – tette hozzá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a rendezvényt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a rendezvény zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatában, doktrinerség nélkül kell nézni az emberi jogok helyzetét. A kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter beszédét a közönség soraiból féltucatnyi fiatal fiú és lány közbekiabálása szakította félbe. Balog Zoltán szót adott a kis csoport vezetőjének, Misetics Bálintnak, aki A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, illetve a Fidesz-székház 2013-as elfoglalása kapcsán vált ismertté. Misetics Bálint társaival kórusban perceken át olvasott fel egy petíciót, az iskolai szegregáció, faji, nemzetiségi és szociális alapú elkülönítés ellen emeltek szót a "néhai és az eljövendő köztársaság" nevében. A demonstráló fiatalok kezében az iskolai szegregációt elítélő feliratok voltak.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.