Most viszonylag egységesnek tűnik ugyan a 28 tagország az orosz kérdést illetően, de ki tudja, mi lesz majd egy, öt vagy akár tíz múlva?
„A közös európai politika egyik rákfenéje az uniós külpolitika. Szinte reménytelen közös nevezőre hozni a 28 uniós tagország külpolitikai érdekeit még az orosz kérdésnél sokkal jelentéktelenebbnek tűnő témákban is. Időnként nehéz is követni az EU stratégiáját ebben a tekintetben. Miközben például Szerbia számára akár az uniós csatlakozás feltételeként is támaszthatják Koszovó elismerését, több uniós tagország, így Szlovákia, Románia, Spanyolország Görögország és Ciprus minden további nélkül megtehette, hogy mindmáig nem ismerte el a 2008-ban önállóvá vált köztársaság függetlenségét.
Most viszonylag egységesnek tűnik ugyan a 28 tagország az orosz kérdést illetően, de ki tudja, mi lesz majd egy, öt vagy akár tíz múlva? Oroszország erejét, befolyását nem szabad lebecsülni. Bár Moszkva rendkívüli módon megérzi a szankciók, illetve elsősorban az egyre alacsonyabb olajár gazdasági következményeit, Vlagyimir Putyin van annyira dölyfös személyiség, hogy támadásba lendül, ha úgy érzi, sarokba szorítják. Mihail Hodorkovszkij ellenzéki politikus, akit éveken ár börtönben tartottak fogva, figyelmeztetett a szankciókra épülő politika veszélyeire. Mint mondta, az orosz néplélek nem úgy működik, ahogy azt Brüsszel elképzeli. A romló életszínvonal miatt nem állnak át a Nyugat oldalára épp ellenkezőleg, még inkább támogatják Putyin expanziós politikáját.
De ez csak az egyik gond, az igazi veszély nem is feltétlenül Moszkvából, hanem az uniós tagországokból, illetve a csatlakozásra váró államokból érkezhet. Nemrégiben idéztük a moszkvai külpolitikai tanács dokumentumát, amelyben kifejezetten stratégiai célként határozták meg: azokkal az országokkal, amelyekhez Oroszországot hagyományosan jó kapcsolatok fűzik, nemcsak az árucsere forgalom növelésére kell törekedni, hanem drága infrastrukturális beruházásokat is kell kezdeményezni, »költeni kell az emberekre«, azokra, akik a Nyugattal szemben Oroszországra, mint »alternatív világhatalomra« tekintenek. Más szóval a Kreml stratégiája az orosz befolyás növelése Európában.”
Ilya Shapiro szerint Budapest a leginkább zsidóbarát főváros egész Európában, Brüsszel pedig lopakodva veszi el a hatalmat a tagállamoktól. Interjúnk!
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Nem lesz jó vége, ha a kontinens országai katonákat küldenek Oroszország ellen.
Az USA-ban elszaporodó palesztin-párti tüntetések megszervezett demonstrációk a biztonságpolitikai szakértő szerint.
Magyarázkodni kényszerült egy dél-afrikai katonatiszt az orosz médiában.
Elhallgattatnák az unióval kritikus hangokat.
Több mint 60 darab plakát esett áldozatául a vandalizmusnak.
A magyar sportlövészet legendás alakja, a Nemzet Sportolója pénteken hunyt el, 82 éves korában. A Mandiner az alábbi, négy évvel ezelőtt készült nagyinterjúval tiszteleg az olimpiai bajnok emléke előtt.
