Egy 48-as, szabadságharcos honvéd csatatérről írt levele tartja izgalomban a gyűjtőket
A kápolnai csata után nyúlt tintáért és papírért.
A Párbeszéd Magyarország arra kéri a történelmi egyházak vezetőit, hogy vessék latba tekintélyüket annak érdekében, hogy ne intézményesítsék az iskolai szegregációt.
Levélben kéri a történelmi egyházak vezetőit a Párbeszéd Magyarországért (PM), hogy befolyásukat, tekintélyüket felhasználva érjék el: a parlament törölje a köznevelési törvény módosításának egy pontját, amely intézményesítené a szegregációt.
Erőss Gábor, a párt elnökségi tagja vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a javaslat biztosítja a miniszternek azt a lehetőséget, hogy rendeleti úton felmentést adjon az alaptörvényben és az egyenlő bánásmódról szóló törvényben is szereplő hátrányos megkülönböztetés elnévek alkalmazása alól a nemzetiségi és egyházi oktatásban. Ezzel a módosító javaslat elfogadása esetén a miniszter rendeletben szabályozhatná, hogy melyik iskola szegregálhat. Ezek az egyházi iskolák lennének, ezért is fordulnak az egyházi vezetőkhöz és remélik, hogy a vallási vezetők felismerik az érdekeiket – mondta.
A politikus szerint egy „hazug rögeszme” jegyében vezetnék át a módosítást, mert ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere „szeretetteli szegregációnak” hívja, de ilyen nincs. Erőss Gábor közölte: csak szeretetteli integráció van, és ezt kellene minden iskolának követnie, segítenie kell a tanulási nehézséggel küzdőket. Mindenkinek érdeke, hogy a magyarországi romák ne elkülönülten, gettókban éljenek, mondta a politikus, hangsúlyozva: ha nem tanulnak tovább, akkor egész életükben munkanélküliként fognak élni.