Románia: összesen 4,24 százalékot kaptak a magyar jelöltek

Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje került a romániai elnökválasztás november 16-ai második fordulójába.

Ponta végzett az élen a leadott voksok 40,01 százalékával, míg a második helyre került ACL-jelölt támogatottsága 30,54 százalékos a szavazatok 91,33 százalékának feldolgozottsága alapján. A harmadik helyen a kormányfő szövetségese, Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök végzett 5,46 százalékkal, míg a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökét a szavazók 5,17 százaléka, Monica Macovei független jelöltet pedig a voksolók 4,51 százaléka támogatta.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a 14 jelölt közül a hetedik helyen szerepel 3,66 százalékos eredménnyel, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltjének országos támogatottsága 0,58 százalék – olvasható a transindexen.

A külföldön berendezett csaknem 300 szavazóhelyiség közül többnél - főleg a nagy számú román vendégmunkást foglalkoztató országokban, illetve a Moldovai Köztársaságban - hatalmas sorok alakultak ki vasárnap: sok helyen órákig vártak az emberek hogy leadhassák voksukat. Traian Basescu államfő és az ellenzék több vezetője Titus Corlatean lemondását követelte vasárnap este arra hivatkozva, hogy a külképviseletek nem készültek fel megfelelőképpen a voksolásra, és ezzel megfosztották a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásának lehetőségétől.

Az exit pollok eredményeivel az első két helyen végzett jelölt, Ponta és Johannis is elégedett. Az urnazárás után a jelenleg miniszterelnök Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártokkal kedden egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, amennyiben ő nyeri az elnökválasztást.

Az ellenzéki Klaus Johannis korrektnek nevezte az exit poll felmérések által előrevetített eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön egyaránt nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását. Szerinte a második fordulóban a románok két lehetőség közül választhatnak: az általa képviselt „normális” Románia, valamint a Ponta által jelképezett „hazugság Romániája” közül. Johannis kijelentette: szavazzanak rá a második fordulóban azok a választók, akik nem akarják egyetlen párt kezébe adni a teljes hatalmat, utalva ezzel arra, hogy a PSD képezi a kormánynak is a fő erejét.

Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje jónak ítélte eredményét. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. A program ismertetése, népszerűsítése folytatódik. Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra – tette hozzá a szervezet elnöke. Kelemen szerint azért szavaztak kevesen a székelyföldi megyékben, mert az elnökválasztás nem esett egy időbe a parlamenti választásokkal. Szerinte hiba volt elválasztani a két ciklust 2003-ban.

Szilágyi Zsolt, akit az Erdélyi Magyar Néppárt jelölt, 0,58 százalékos eredménye ellenére úgy nyilatkozott: siker, hogy hogy a romániai elnökválasztáson szabadon beszélhettek Románia föderális berendezkedésének a tervéről. Hozzátette: ha egyetlen szavazatot sem kapott volna, akkor is érdemes volt elindulnia a választási versenyben, hiszen ez adott lehetőséget a romániai történelmi régiók autonómiájáról szóló programjuk bemutatására.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke hozzátette, hogy a 2012-es parlamenti választásokon még tiltották a föderalizmust hirdető választási klipjük sugárzását, most viszont szabadon beszélhettek e témáról. Szilágyi Zsolt a bukaresti politikát megszálló korrupcióban látja annak az okát, hogy az erdélyi választók az átlagosnál kisebb arányban éltek a szavazás jogával. A magyar többségű székelyföldi megyék rossz részvételi adatait pedig azzal magyarázta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökjelöltje nem vállalta a nyilvános vitát. Az EMNP is később, a végleges eredmények ismeretében dönt majd arról, hogy mit javasolnak választóiknak a második fordulóban, bár Szilágyi Zsolt kevésbé tartja valószínűnek, hogy ez Ponta támogatása lenne.