Orbán: Bajorországban értenek bennünket

Minden kérdésben megegyezésre jutott a magyar és a bajor kormány az MKB Bank Zrt. (MKB) magyar állami felvásárlása ügyében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök és Horst Seehofer bajor kormányfő csütörtökön Münchenben négyszemközti megbeszélésük után. A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kiemelte, hogy rendkívül erősek a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok és minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére.

„Csak egy tüske volt a köröm alatt”, az MKB, amelynek ügyében „sikerült dűlőre jutnunk, erőteljes és tisztességes tárgyalás végeztével mindkét félnek elfogadható megoldás született” – mondta Orbán Viktor. Horst Seehofer kiemelte, hogy az MKB értékesítése a magyar állam számára „mindkét félnek kielégítő módon” megtörtént.

A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hagyományosan jók a bajor-magyar kapcsolatok, és köszönetet mondott a magyar népnek és kormánynak azért a „meghatározó hozzájárulásért”, amellyel 25 évvel ezelőtt kivette a részét a német újraegyesítésért és Európa megosztottságának megszüntetéséért folytatott küzdelemből. A gazdasági kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy a magyarországi német befektetések 40 százaléka Bajorországból érkezik, és több mint 2 ezer bajor cég tevékenykedik Magyarországon. 

Ugyanakkor nemcsak a gazdaságban szoros az együttműködés, hanem „nagy egyetértés” van „az európai alapértékekről és azok betartásáról”, így a demokráciáról, az önrendelkezés jogáról és a kisebbségi jogokról is – mondta Horst Seehofer. Hozzátette: bajorok és magyarok egyaránt a szubszidiaritás és a „régiók Európája” gondolat hívei, és közös meggyőződés, hogy az EU-nak többet kell foglalkoznia „a világ nagy dolgaival”, és kevesebbet a kisebb ügyekkel.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar-bajor „kapcsolatrendszer rendkívül szoros szövésű”, és Bajorország „az a hely, ahol értenek bennünket”. A kis nemzeteket általában nem értik a világban, nem beszélik a nyelvüket és keveset tudnak róluk, ezért „nagyon fontosak azok a nagy és erős szomszédok, mint Bajorország vagy maga Németország, amelyek pontosan ismerik és értik a magyarokat” – tette hozzá a miniszterelnök.

Bajorországban „már értek el célokat, amelyeket mi is szeretnénk elérni”, ezért „mi is szeretnénk egy kicsit bajorok lenni”, hiszen Magyarország is modern ipart, teljes foglalkoztatottságot és gazdasági szabadságra épülő vállalkozási szellemet akar – mondta Orbán Viktor. Hozzáfűzte, hogy Magyarország jobban hasonlít Bajorországra, mint néhány évvel ezelőtt, de „sajnos még nem a jólétben”, ugyanakkor azt a nagyon fontos gondolatot bajorok és magyarok egyaránt értik, hogy a jólét „nem alapja, hanem következménye a kemény munkának”.

A megbeszélésen áttekintették az aktuális európai ügyeket és az ukrán válság kérdését is. Orbán Viktor elmondta, biztosította partnerét arról, hogy az európai kérdésekben Magyarország osztja Németország álláspontját, legyen szó költségvetési fegyelemről, az euró stabilitásáról, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásról. Külpolitikai kérdésekben pedig „nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Magyarország helyesen jár el akkor, amikor Németországot tekinti irányadónak”, beleértve „az ukrán-orosz válságot és az Oroszországgal szembeni szankciókat is” – húzta alá Orbán Viktor.

A magyarországi antiszemitizmus növekedéséről, a szabadságjogok állítólagos szűkítéséről és a romák üldöztetéséről szóló beszámolókra vonatkozó újságírói kérdésre a kormányfő azt mondta, hogy az európai értékekkel szembehelyezkedő politikával kapcsolatban Magyarország a „zéró tolerancia” elvét érvényesíti, és mindent megtesz az ilyen jelenségek felszámolásáért. Van „egy szép alkotmányunk”, amely minderről pontosan rendelkezik – emelte ki. Ugyanakkor a szabadság fenyegetettsége és növekvő antiszemitizmus jelenleg inkább Nyugat-Európában tapasztalható, ami „váratlan fejlemény”, és rámutat arra, hogy a fellépés „közös európai feladat” – jegyezte meg Orbán Viktor.

A budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem további bajor támogatására vonatkozó kérdésre Horst Seehofer azt mondta, hogy az intézmény „egy kis ékszer”, amelyet meg kell tartani. Hozzátette, hogy a bajor állam továbbra is támogatja az intézményt „minden korlátozás nélkül”.

Orbán Viktor kiemelte, hogy egy kis országnak „nem szabad panaszkodnia, ha nem értik”, hanem tennie kell azért, hogy megérthessék. Ezért nyitottnak kell lennie és létre kell hoznia a megértést segítő intézményeket. Ebben a szellemben alapították az Andrássy Egyetemet is, a jövőben pedig további, „nagy európai nyelveken működő kulturális intézményeket és egyetemeket akarunk létrehozni”, mert Magyarországnak „bele kell szövődnie az európai kulturális életbe” – fejtette ki Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy tárgyaltak-e a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésének tervéről, Horst Seehofer elmondta, hogy a megbeszélése alapján úgy látja, Magyarország mindenképpen meg akarja építeni a vezetéket. Az ilyen tervekkel kapcsolatban „Bajorországban az a mondás járja, hogy majd meglátjuk” – mondta Horst Seehofer, megjegyezve, úgy tudja, hogy Ausztriában is gondolkodnak a vezetékprojektről. Orbán Viktor kiemelte, hogy Ausztria aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést, így „a Magyarországon keresztülhaladó cső Ausztriában fog végződni”. Hozzátette: „éljen az osztrák-magyar energia unió”.