Önálló népegészségügyi intézetet hozhatnak létre

Az egészségügyi háttérintézmények jelentős átalakítása várható, a kormányzat javaslata szerint önálló népegészségügyi intézet jönne létre, amely a minisztérium szakmai felügyelete mellett módszertani feladatot is elláthat majd – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára egy pénteki budapesti szakmai konferencián.

Zombor Gábor a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy azokért a népegészségügyi célokért, amelyeket eddig több intézményen keresztül akartak elérni, a jövőben egységes szervezetben kívánnak tenni. Minden kórházban egy népegészségügyi állomást vagy irodát hoznának létre, az egyrészt szűrőállomásként, másrészt egészségfejlesztési központként működne. Ezek az irodák tartják majd a kapcsolatot a központi módszertani intézettel, és a háziorvosokat és a foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvosokat is be kívánják vonni a szűrő-, illetve prevenciós programokba.

Az államtitkár közölte, hogy a kormányzat az egészségügyi rendszer alapjának a háziorvosi ellátást tekinti, ezért még ebben az évben olyan törvényeket akarnak elfogadtatni, amelyeknek köszönhetően a háziorvosi, házi gyermekorvosi pálya szakmailag és anyagilag sokkal vonzóbb lehet. 

A háziorvosokkal elinduló életpályamodellt később szeretnék végigvinni az egész egészségügyi rendszeren, így az a kórházi dolgozókra is vonatkozna. Előtte azonban – április 1-jéig – szeretnék úgy átalakítani a kórházi finanszírozási, működési rendszert, hogy az adósságkonszolidáció után már ne termelődhessen újra az intézmények adóssága. A világszínvonalú a magyarországi orvosképzést – folytatta – az egyetemek ma nem is tudják kiszolgálni, ezért arról tárgyalnak, hogyan lehetne minél több állami kórházat gyakorlati képzésre alkalmas oktató intézménnyé tenni.

A kerekasztalt megelőző sajtótájékoztatón Poór Gyula, a MOTESZ elnöke arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e a magánellátás állami intézetekből történő kitiltásával, azt mondta: azzal egyetértenek, hogy a kettőt élesen szét kell választani, de szerinte tisztességes feltételek mellett a kórházak technológiáját fel lehet használni a privát szférában is, ha ezáltal az intézmények többletbevételhez jutnak, ez a gondolat szerinte nem ördögtől való. Mindenesetre látniuk kell azt a kormányzati tervezetet, amellyel ezt a kérdést szabályoznák.

Oberfrank Ferenc alelnök közölte, úgy látják, ebben a kérdésben a kormányzati szándék a tisztázás, az átláthatóság, a világos feladatmegosztás megteremtése, a szürkegazdaság kitessékelése az egészségügyből, és ezzel egyet is értenek. Ugyanakkor, fűzte hozzá, ha a fő cél az, hogy a betegeket rászorultsági alapon ellássák, és hogy elégedettek legyenek az ellátással, akkor ehhez szükség van világos közszférára és azt kiegészítő, azzal együttműködő magánszférára is, és e kettő működését össze kell hangolni.

A MOTESZ vezetői arról is beszéltek, egyetértenek a „kórház előtti”, azaz a háziorvosi ellátás megerősítésével, de a megelőzést az egyének egészségtudatosságának növelésével kellene kezdeni, ehhez pedig kormányzati programok és költségvetési forrás is kellene.

Poór Gyula közölte azt is, hogy egyetértenek a háziorvosi rendszer bérfejlesztésével is, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvoselvándorlás megállításához jelentősebb - nem tízezres, hanem százezres nagyságrendű - béremelés lenne szükséges.

Üdvözölte a kórházak adósságkonszolidációját, de szerinte az intézmények átvilágításra is szükség lenne. A jövő évi költségvetésről azt mondta, az egészségügyi kassza egésze ugyan 6,5 százalékkal nő, de azon belül például a gyógyszerkassza vagy a laborkassza összege nem emelkedik.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke történelmi áttörésnek nevezte, hogy a kormányzat előbb az alapelveket, az ahhoz rendelt célokat határozza meg a tervezett intézkedések előtt. Szerinte a költségvetés „nagyon szoros”, ezért ki kell harcolni a célok eléréséhez szükséges forrásokat.