Nem lesz visszamenőleges a kormány által benyújtott új magánnyugdíj szabályozás, így egyelőre egyetlen magánnyugdíjpénztár sem fog megszűnni. A kormány a szabályozást azzal indokolta, hogy a pénztárakba kevesen fizetnek be, ezért jelenleg azok felélik vagyonukat, ami veszélyezteti a jövőbeli kifizetéseket.
A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás hatálya nem lesz visszamenőleges – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormány által az Országgyűlésnek pénteken benyújtott, a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat szerint meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizette be a kötelező havi tagdíjat.
A szaktárca ehhez kapcsolódóan szombaton közölte: az MNB adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan havi tízezer forintot fizettek be, ami mára 500 forintra zsugorodott. Ez a pénztárak vagyonfelélését jelenti, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti – mutattak rá.
A Horizont Magánnyugdíjpénztár korábban attól tartott, a rendelkezés elfogadása valójában az összes magánnyugdíjpénztár végelszámolását jelenti. Ha ugyanis a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-jétől visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt. A nemzetgazdasági tárca hétfőn közölte, hogy a magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó új szabályozás hatálya nem lesz visszamenőleges.
Az MNB honlapján hétfőn közzétett előzetes adatok szerint a magánnyugdíj-pénztáraknak szeptember végén 61 523 tagjuk volt, számuk 2031-gyel csökkent egy év alatt. A pénztári befizetések a tavalyi első háromnegyedévi 303 millióval szemben az idei első háromnegyedévben 586 millió forintot tettek ki, az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 141 millióról 170 millió forintra nőttek.
A kasszák idén az első háromnegyed évben 141 millió forint működési veszteséget könyveltek el 462 millió forint működési bevétel és 603 millió forint működéssel kapcsolatos ráfordítás eredményeként. Tavaly ugyanebben az időszakban 505 millió forint bevétel és 982 millió forint kiadás eredőjeként 477 millió forint volt a működési veszteség.
A magánkasszák befektetési tevékenységének eredménye 14,859 milliárd forint volt az idei első háromnegyed évben, míg tavaly 9,635 milliárd forint. A magánpénztári portfólió piaci értéke a előzetes adatok szerint a tavaly szeptember végi 192,652 milliárdról idén szeptember végére 205,350 milliárd forintra nőtt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A Fővárosi Közgyűlésben éles politikai vita kísérte a költségvetés tárgyalását.
Fájdalmas lista.
A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
Simonovits felvetett nyugdíjpolitikája, minden olyan idős honfitársat érintene, aki ellátásából tisztességes megélhetést tud biztosítani magának.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
