Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: Magyarországon nyolc nagybank van, mintegy 3 milliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszeggel, ezeknek a piaci részesedése 52 százalék, a működési költségeik ennél nagyobbak, a költség/bevétel hányadosuk 60 százalék fölött van, ami rossz banki hatékonyságot jelez. Szerinte a devizaadósokkal történő elszámolás után a bevételhez viszonyított költségek aránya 70 százalék fölé kerül, azaz még tovább romlik a mutató, ezt kellene lefaragni hatékony gazdálkodással. Ha két nagy bank összeolvad, akkor a működési költségek egynegyede megtakarítható – mondta Nagy Márton.
Ehhez képest mégsem láthatóak összeolvadások a magyar piacon, pedig több bank eladósorban van, ennek oka, hogy az anyabankok könyveiben a magyarországi leányok túlértékelve szerepelnek, de már rég nem érnek annyit, amennyit a könyv szerinti érték mutat – mondta Nagy. Szerinte a tulajdonosok nem akarják a leánybankok értékét leszállítani, hogy ne kelljen leírni a veszteséget, a könyv szerinti értéken viszont nincs vevő ezekre a bankokra.
Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke elmondta: a Magyar Nemzeti Bank lépéseivel egyetértett, azok véleménye szerint kifejezetten jók „makroprudenciális szempontból”, ezek közé sorolta az alapkamat csökkentését, a növekedési hitelprogram elindítását, fenntartását, a devizahitelek kivezetésének elemeit, a rossz kereskedelmi ingatlanhitelek megvételére az eszközkezelő felállítását. Kifejtette: jövő év második felétől már érezhetően bővül a hitelezés, ez javíthatja a gazdasági növekedés feltételeit.