MNB: El kell felejteni a lakossági hiteleket

A Magyarországon működő legnagyobb bankoknak össze kell olvadniuk, a bankoknak a jövőben a lakosságot „el kell felejteniük”, a vállalkozásokat kell hitelezniük – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) konferenciáján pénteken Budapesten.

Nagy Márton úgy értékelte: napjainkban felállt az önfinanszírozó bankrendszer, amely a betétekből hitelez, nem a külső forrásokból. A hazai bankszektor a közeljövőben megszabadul az úgynevezett toxikus elemektől, a rossz, nem teljesítő hitelektől, most az elszámolási törvény és a fair bank-törvény végrehajtásával van elfoglalva, de a későbbiekben sem a kamatrésen, sem a banki termékek árazásán nem lesz akkora bevétele, mint a múltban. Kiemelte: a hitelintézetek hatékony működéséhez le kell szorítani a banki költségeket. Ha a devizahitelek eredeti kamatfeltételei visszaállnak, az átlagos kamatfelár a mostani átlagos 7,2 százalékról 4,9 százalékra mérséklődik, ezzel a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek, a bankok mintegy nettó 730 milliárd forintot buknak az elszámoláson. 

Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: Magyarországon nyolc nagybank van, mintegy 3 milliárd eurónál nagyobb mérlegfőösszeggel, ezeknek a piaci részesedése 52 százalék, a működési költségeik ennél nagyobbak, a költség/bevétel hányadosuk 60 százalék fölött van, ami rossz banki hatékonyságot jelez. Szerinte a devizaadósokkal történő elszámolás után a bevételhez viszonyított költségek aránya 70 százalék fölé kerül, azaz még tovább romlik a mutató, ezt kellene lefaragni hatékony gazdálkodással. Ha két nagy bank összeolvad, akkor a működési költségek egynegyede megtakarítható – mondta Nagy Márton.

Ehhez képest mégsem láthatóak összeolvadások a magyar piacon, pedig több bank eladósorban van, ennek oka, hogy az anyabankok könyveiben a magyarországi leányok túlértékelve szerepelnek, de már rég nem érnek annyit, amennyit a könyv szerinti érték mutat – mondta Nagy. Szerinte a tulajdonosok nem akarják a leánybankok értékét leszállítani, hogy ne kelljen leírni a veszteséget, a könyv szerinti értéken viszont nincs vevő ezekre a bankokra.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke elmondta: a Magyar Nemzeti Bank lépéseivel egyetértett, azok véleménye szerint kifejezetten jók „makroprudenciális szempontból”, ezek közé sorolta az alapkamat csökkentését, a növekedési hitelprogram elindítását, fenntartását, a devizahitelek kivezetésének elemeit, a rossz kereskedelmi ingatlanhitelek megvételére az eszközkezelő felállítását. Kifejtette: jövő év második felétől már érezhetően bővül a hitelezés, ez javíthatja a gazdasági növekedés feltételeit.

Heim Péter szerint jövőre már 100 százalék alatti lesz a hitel/betét mutató az országban, a tőkemegfelelési mutató 14 százalék körül lesz jövőre. Egyetértett azzal: a romló jövedelmezőség hatására a hazai bankokra jelentős nyomás nehezedik majd, hogy csökkentsék működési költségeiket, ezzel javítsák a hatékonyságukat. Heim Péter szerint kicsi az esélye annak, hogy a következő két évben kamatot emelne az MNB, hacsak nem lesz valami jelentős külső sokk.